Negyedik látomás: a gyümölcskosár

¹A következő dolgot mutatta nekem az Úr Isten:

Negyedik látomás: a gyümölcskosár

Íme, egy érett gyümölccsel telt kosár.

²És mondta: „Mit látsz, Ámosz?”

és mondtam: „Érett gyümölccsel telt kosarat.”

És mondta nekem az Úr:

„Eljött a vég népemre, Izraelre;

nem leszek többé elnéző vele szemben!

³Ama napon jajveszékelnek majd

a palota énekesei

– mondja az Úr Isten –,

sok holttest lesz szerteszórva mindenütt: csönd.

A rászorultak kisemmizése

⁴Halljátok meg ezt ti, akik eltiporjátok a szegényt,

A rászorultak kisemmizése

és szorongatjátok az ország szűkölködőit,

⁵akik így szóltok: »Mikor múlik el az újhold,

hogy eladhassuk a búzát,

és a szombat, hogy előhozhassuk a gabonát?

Csökkentjük az efát,

növeljük a sékelt,

és csalárdul meghamisítjuk a mérleget.

⁶Pénzért megszerezzük magunknak a szűkölködőket,

egy pár saruért a szegényeket,

és eladjuk a gabona ocsúját.«”

⁷Megesküdött az Úr Jákob büszkeségére:

„Soha nem felejtem el egyetlen tettüket sem!”

⁸Nem kell-e emiatt megrendülnie a földnek,

és gyászolnia minden lakójának?

Emelkedik, mint hatalmas folyam,

árad és apad, mint Egyiptom folyója.

⁹És azon a napon

– mondja az Úr Isten –,

délben nyugszik majd le a nap,

és fényes nappal sötétséget borítok a földre.

¹⁰Gyászra fordítom ünnepeiteket,

és siralomra minden dalotokat;

szőrruhát hozok mindnyájatok derekára,

és kopaszságot mindnyájatok fejére;

olyanná teszem az országot,

mintha az egyszülöttet gyászolná,

végnapjuk a keservek napja lesz.

¹¹Íme, jönnek napok

– mondja az Úr –,

és éhséget bocsátok a földre,

éhséget, de nem kenyérre,

szomjúságot, de nem vízre,

hanem az Úr igéjének hallására.

¹²És felkerekednek tengertől tengerig,

északtól keletig körüljárnak majd,

és keresik az Úr igéjét,

de nem találják meg.

¹³Azon a napon elepednek majd a szépséges szüzek

és az ifjak a szomjúságtól,

¹⁴akik Szamaria vétkére esküsznek, és azt mondják:

„A te Istened életére, Dán!”

és: „A te utad életére, Beerseba!”

és elesnek, és nem kelnek fel többé!