Negyedik látomás: a gyümölcsko- sár

¹A következő dolgot mutatta nekem az Úr Isten:
Íme, egy érett gyümölccsel telt kosár.

²És mondta: »Mit látsz, Ámosz?«
és mondtam: »Érett gyümölccsel telt kosarat.«
És mondta nekem az Úr:
»Eljött a vég népemre, Izraelre;
nem leszek többé elnéző vele szemben!

³Ama napon jajveszékelnek majd
a palota énekesei
– mondja az Úr Isten –,
sok holttest lesz szerteszórva mindenütt: csönd.

A rászorultak kisemmizése

⁴Halljátok meg ezt ti, akik tiporjátok a szegényt,
és szorongatjátok a föld szűkölködőit,

⁵akik így szóltok: ‘Mikor múlik el az újhold,
hogy eladhassuk az árut,
és a szombat, hogy feltárhassuk a gabonát,
megkisebbíthessük az éfát,
megnagyobbíthassuk a siklust,
és csalárdul meghamisíthassuk a mérleget,

⁶hogy pénzért megszerezhessük magunknak a szűkölködőket,
és egy pár saruért a szegényeket,
és eladhassuk a gabona hulladékát?’«

⁷Megesküdött az Úr Jákob büszkeségére:
»Sohasem felejtem el semmi cselekedetüket!

⁸Nem kell-e emiatt megrendülnie a földnek,
és gyászolnia minden lakójának?
Emelkedik, mint hatalmas folyam,
árad és apad, mint Egyiptom folyója.

⁹És azon a napon
– mondja az Úr Isten –,
délben nyugszik majd le a nap,
és fényes nappal sötétséget borítok a földre.

¹⁰Gyászra fordítom ünnepeiteket,
és siralomra minden dalotokat;
szőrruhát hozok mindnyájatok derekára,
és kopaszságot mindnyájatok fejére;
olyanná teszem az országot,
mintha az egyszülöttet gyászolná,
végnapjuk a keservek napja lesz.

¹¹Íme, jönnek napok
– mondja az Úr –,
és éhséget bocsátok a földre,
éhséget, de nem kenyérre,
szomjúságot, de nem vízre,
hanem az Úr igéjének hallására.«

¹²És felkerekednek tengertől tengerig,
északtól keletig körüljárnak majd,
és keresik az Úr igéjét,
de nem találják meg.

¹³Azon a napon elepednek majd a szépséges szüzek
és az ifjak a szomjúságtól,

¹⁴akik Szamaria vétkére esküsznek, és azt mondják:
»A te Istened életére, Dán!«
és: »A te utad életére, Beerseba!«
és elesnek, és nem kelnek fel többé!