A vezetők bűnei

¹Jaj nektek, akik gondtalanul éltek a Sionon,

A vezetők bűnei

és nektek, elbizakodottaknak, Szamaria hegyén,

A vezetők bűnei

ti előkelők, a nép főemberei,

A vezetők bűnei

akikhez folyamodik Izrael háza!

²Menjetek el csak Kalnéba és nézzetek körül,

menjetek onnan Nagy-Emátba,

menjetek le a filiszteus Getbe,

különbek vagytok-e ezeknél az országoknál?

Vajon szélesebbek-e határaik a ti határaitoknál?

³Ti távolnak gondoljátok a veszedelem napját,

és az erőszak uralmát közelebb hoztátok!

⁴Elefántcsontágyakban lustálkodnak,

és kereveteken henyélnek;

lakmároznak a nyáj bárányaiból,

és a csorda hízott borjaiból.

⁵Hárfaszó mellett nótáznak

– hangszereket csinálnak maguknak, mint Dávid –,

⁶serlegekből isszák a bort,

a legfinomabb kenettel kenik meg magukat,

és József végzete miatt bizony nem bánkódnak.

⁷Ezért lám, ők mennek majd a száműzöttek élén a száműzetésbe,

és véget ér a henyélők tobzódása.

⁸Megesküdött az Úr Isten saját magára:

„Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene:

Utálom Jákob kevélységét,

⁸gyűlölöm várait,

és kiszolgáltatom a várost lakóival együtt.”

⁹Ha tíz ember marad is egy házban,

az is meghal!

¹⁰És amikor felemeli és elégeti őt rokona,

hogy kivigye csontjait a házból,

így szól majd ahhoz, aki a ház belsejében van:

„Van-e még valaki nálad?”,

Az úgy felel: „Nincs!” – akkor ő azt mondja neki: „Hallgass!” –,

s nem lesz, aki megemlékezzen az Úr nevéről.

¹¹Mert íme, az Úr parancsot ad,

és romba dönti a nagy házakat,

és darabokra zúzza a kis házakat.

¹²Vajon vágtathatnak-e a lovak a kősziklákon,

vagy lehet-e ott szántani ökrökkel?

Bizony! Ti keserűséggé változtattátok a jogot,

és ürömmé az igazság gyümölcsét.

¹³Örültök Lodabárnak,

azt mondjátok:

„Vajon nem a saját erőnkből

szereztük-e meg magunknak Karnaimot?”

¹⁴„Bizony, íme, én népet támasztok ellenetek, Izrael háza

– mondja az Úr, a Seregek Istene –,

és az összetör titeket

Emát határától az Araba völgyéig.”