¹Dávid dicsérő éneke. Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek.

²Járúljunk orczája elé háladással, és zsoltárokkal vígadjunk neki.

³Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött.

⁴Mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.

⁵Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és az ő kezei alakították a szárazat.

⁶Jertek, imádva borúljunk le, és sírjunk az Úr előtt, ki minket alkotott.

⁷Mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.

⁸Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek sziveteket,

⁹mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában, hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.

¹⁰Negyven esztendeig boszantott engem e nemzedék, és mondám: Ezek szivökben mindenkor tévelygenek.

¹¹És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugodalmamba.