¹Dávid zsoltára. Hozzád kiáltok, Uram, én Istenem! ne légy hallgatag irántam; netalán, ha hallgatsz, hasonló legyek a sírgödörbe lemenőkhöz.

²Hallgasd meg, Uram! könyörgésem szavát, mikor imádkozom tehozzád; mikor kezeimet fölemelem a te szent templomodhoz.

³Ne ragadj el engem együtt a bűnösökkel, és a gonosztevőkkel ne veszíts el engem, kik békeséget szólanak felebarátjokkal, szivökben pedig gonosz vagyon.

⁴Fizess meg nekik cselekedeteik szerint, és találmányaik gonoszsága szerint. Kezeik cselekedetei szerint fizess nekik, add vissza nekik a kölcsönt.

⁵Mert nem ismerték az Úr cselekedeteit, és az ő kezei munkáit; lerontod őket, és nem építed föl őket.

⁶Áldott legyen az Úr, mert meghallgatta könyörgésem szavát.

⁷Az Úr az én segítőm és oltalmazóm; benne bizott szivem, és megsegíttettem. És testem újra virágzó lett; és készakaratommal adok hálát neki.

⁸Az Úr népének erőssége, és oltalmazója az ő fölkentje üdvének.

⁹Tartsd meg, Uram! a te népedet, és áldd meg örökségedet; és igazgasd őket és magasztald fel őket mindörökké.