¹A szombat első napján. Dávid zsoltára. Az Úré a föld és annak teljessége; a föld kereksége, és mindnyájan, kik benne laknak.

²Mert ő tengerekre alapította azt; és folyóvizekre állította azt.

³Ki megy föl az Úr hegyére? vagy ki fog állani az ő szent helyén?

⁴Az ártatlan kezű s a tiszta szívű, ki lelkét nem adta hiúságra, sem álnoksággal nem esküdött felebarátjának;

⁵az veszen áldást az Úrtól, és irgalmat az ő szabadító Istenétől.

⁶Ez az őt keresők nemzetsége, kik Jákob Istene orczáját keresik.

⁷Emeljétek föl, fejedelmek, a ti kapuitokat, és emelkedjetek föl, örök ajtók! hogy bemenjen a dicsőség királya.

⁸Ki ez a dicsőség királya? az erős és hatalmas Úr, a hatalmas Úr a harczon.

⁹Emeljétek föl, fejedelmek, a ti kapuitokat, és emelkedjetek föl, örök ajtók! hogy bemenjen a dicsőség királya.

¹⁰Ki ez a dicsőség királya? a seregek Ura, ő a dicsőség királya.