1Ének a fölmenetekre. Ha az Úr velünk nem lett volna, mondja meg most Izrael…
2ha az Úr velünk nem lett volna, midőn ránk támadtak az emberek:
3talán elevenen nyeltek volna el minket; midőn az ő haragjok ellenünk fölgerjedett,
4talán a víz nyelt volna el minket.
5Rohanó patakon ment volna keresztűl a mi lelkünk, talán ellenállhatlan vizen ment volna át a mi lelkünk.
6Áldott legyen az Úr, ki nem adott minket az ő fogaiknak martalékúl.
7Lelkünk megmenekedett, mint a madár a vadászok tőréből; a tőr elrontatott, és mi megszabadúltunk.
8A mi segítségünk az Úr nevében, ki a mennyet és földet teremtette.