¹Végig a nyolczadra, Dávid zsoltára.

²Szabadíts meg engem, Uram! mert fogynak a szentek; mert az igazmondás megkevesedett az emberek fiainál.

³Hiúságokat szól kiki felebarátjának; az álnok ajkak kettős szivvel szólanak.

⁴Veszítse el Isten mind az álnok ajkat és a kérkedő nyelvet,

⁵melyek mondják: Nyelvünket felmagasztaljuk, ajkaink velünk vannak, kicsoda a mi urunk?

⁶A szűkölködők nyomorúsága és a szegények nyögése miatt majd fölkelek, úgymond az Úr. Megszabaditom őket, s bizalmat gerjesztek bennök.

⁷Az Úr beszédei tiszta beszédek; tűzzel megpróbált, a földtől elválasztott, hétszer megtisztított ezüst.

⁸Te, Uram! megtartasz minket, és megőrzesz minket e nemzedéktől mindörökké.

⁹Az istentelenek kerengenek; a te magas végzésed szerint megsokasítottad az ily emberek fiait.