¹Boldog ember, ki az istentelenek tanácsán nem jár, és a bűnösök útján meg nem áll, és a mirígy székében nem ül;

²hanem az Úr törvényében telik kedve, és éjjel nappal az ő törvényében elmélkedik.

³És leszen mint a fa, mely vízfolyások mellé ültettetett, mely gyümölcsét megadja idejében, és levele el nem hull; és a mit cselekszik, mind sikerűl.

⁴Nem így az istentelenek, nem így; hanem mint a por, melyet a szél elhány a föld szinéről.

⁵Azért az istentelenek meg nem állhatnak az itéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében.

⁶Mert az Úr ismeri az igazak útját; és az istentelenek útja elvesz.