¹Az, ki örökké él, ő teremtett mindent egyenlőképen. Egyedűl az Isten találtatik igaznak, és győzhetlen király marad mindörökké.

²Kicsoda képes elbeszélni az ő cselekedeteit?

³Ki vizsgálhatja át az ő nagy tetteit?

⁴Az ő nagyvoltának erejét ki mondhatja ki? vagy ki bírná elbeszélni irgalmasságát?

⁵Nem lehet sem kisebbíteni, sem nagyobbítani, sem kifürkészni az Isten nagy tetteit.

⁶Mikor elvégzi az ember, akkor kezdi el; és mikor megnyugodnék, elernyed.

⁷Mi az ember? és mire való ő? mi az ő jósága, vagy mi gonoszsága?

⁸Az emberek napjainak száma, ha sok, száz esztendő. Mint csöpp a tenger vizéhez hasonlítva, és mint a fövényszem, oly csekélyek esztendei az örökkévalósághoz képest.

⁹Azért tűrő az Isten hozzájok, és árasztja rájok irgalmasságát.

¹⁰Látja szivök vakmerőségét, hogy gonosz, és tudja romlásukat, hogy ártalmas.

¹¹Azért teljes irgalmassággal van hozzájok, és megmutatja nekik az igazság útját.

¹²Az ember könyörűletessége csak felebarátjához vagyon, az Úr irgalmassága pedig minden testhez.

¹³A kinek irgalmassága vagyon, tanít és oktat, mint nyáját a pásztor.

¹⁴Könyörűl azon, ki a könyörűletesség tudományát befogadja, és ki az ő itéleteiben serénykedik.

¹⁵Fiam! ha jót teszesz, ne panaszold föl, és semmi adományodnál se szólj megszomorító rosz szót.

¹⁶Nemde a harmat megenyhíti a hőséget? úgy a jó szó is inkább, mint az adomány.

¹⁷Ime a jó szó nem haladja-e meg az adományt? – Az igaz ember mind a kettőt megadja.

¹⁸A bolond éles szemrehányást tesz, és az embertelennek adománya elepeszti a szemeket.

¹⁹Az itélet előtt légy kész igazságoddal, és mielőtt szólanál, tanúlj.

²⁰A betegség előtt legyen kész orvosságod, és az itélet előtt kérdezd meg magadat, és kegyelmet találsz az Isten színe előtt.

²¹A betegség előtt alázd meg magadat, és a betegség idején tüntesd ki magaviseletét.

²²Ne szűnj meg mindenkor imádkozni, és ne halaszd mindhalálig az igazúlást; mert az Isten jutalma örökké megmarad.

²³Az imádság előtt készítsd el lelkedet, és ne légy mint az Istent kísértő ember.

²⁴Emlékezzél meg a haragról a végső napon, és a fizetés idejéről, mikor ő orczáját elfordítja.

²⁵Emlékezzél meg a szegénységről a bővelkedés idején, és a szegénység szükségeiről a gazdagság napján.

²⁶Reggeltől estig változik az idő; ily gyorsan történik minden az Isten szemei előtt.

²⁷A bölcs ember mindenben óvatos, és a bűnök napjaiban őrízkedik a restségtől.

²⁸Minden okos megismeri a bölcseséget, és dicséri annak megtalálóját.

²⁹Az értelmes beszédűek bölcsen is cselekesznek, és értik az igazmondást és igazságot, és ömlik belőlök a példabeszéd és itélet.

³⁰Kivánságaid után ne indúlj, és térj el akaratodtól.

³¹Ha engedsz lelked kivánságainak, ez kárörömre ad téged elleneidnek.

³²Ne gyönyörködjél a nagyobb összejövetelekben, sem a kisebbekben, mert gyakori azok vétke;

³³nehogy képtelen légy az uzsorából kimenekedni, semmi sem lévén erszényedben, mignem irígye leszesz életednek.