¹Fiam! Ha beveszed az én beszédeimet, és elrejted nálad parancsaimat,

²hogy füled a bölcseséget hallgassa: hajtsd szivedet az okosság ismeretére.

³Mert ha a bölcseségért könyörgesz, és szivedet az okosságra hajtod,

⁴ha úgy keresed azt, mint a pénzt, és kiaknázod, mint a kincseket:

⁵akkor érted meg az Úr félelmét, és az Isten tudományát megtalálod.

⁶Mert az Úr adja a bölcseséget, és az ő szájából jön az okosság és tudomány.

⁷Mert megőrzi az igazak üdvösségét, és megoltalmazza az egyenes szivvel járókat,

⁸védvén az igazság ösvényeit, és a szentek utait megőrizvén.

⁹Akkor érted meg az igazságot és itéletet, az egyenességet és minden jó ösvényt.

¹⁰Ha szivedbe száll a bölcseség, és a tudomány lelkednek tetszeni fog:

¹¹a jó tanács megőriz téged, és az okosság megtart téged,

¹²hogy megmenekedjél a gonosz úttól, és az embertől, ki fonákságokat szól,

¹³azoktól, kik elhagyják az igaz utat, és sötét utakon járnak,

¹⁴kik vigadnak, midőn gonoszúl cselekesznek, és a legroszabb dolgokban örvendenek,

¹⁵kiknek utaik elveteműltek, és lépéseik gyalázatosak;

¹⁶hogy megmenekedjél az idegen asszonytól és a külföldi nőtől, ki meglágyítja beszédeit,

¹⁷és elhagyja ifjusága vezérét,

¹⁸és Istene szövetségéről elfeledkezik; mert az ő háza halálra hanyatlik, és ösvényei pokolra;

¹⁹mindazok, kik bemennek hozzája, nem térnek vissza, s az élet ösvényeit nem érik el; –

²⁰hogy jó uton járj, és megőrizd az igazak nyomdokait.

²¹Mert a kik igazak, a földet fogják lakni, és az egyeneslelkűek megmaradnak azon;

²²az istentelenek pedig eltöröltetnek a földről, és a kik gonoszúl cselekesznek, elvétetnek arról.