1Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának példabeszédei,
2a bölcseség és fegyelem megtanúlására;
3az okos igék értésére, és a tudomány oktatásának az igazság itélet és egyenesség elfogadására;
4hogy a kisdedeknek eszesség, az ifjunak tudomány és értelem adassék.
5A bölcs, hallván ezeket, bölcsebb leszen és az értelmes, ügyesség birtokába jut.
6Megérti a példabeszédet és magyarázatot, a bölcsek igéit és azok talányait.
7Az Úr félelme a bölcseség kezdete; a bölcseséget és tudományt megvetik a bolondok.
8Hallgasd, fiam, atyád oktatását, és ne hagyd el anyád törvényét,
9hogy ékszer adassék fejedre, és aranyláncz nyakadba.
10Fiam! Ha hitegetnek téged a bűnösök, ne engedj nekik.
11Ha mondják: Jer velünk, leselkedjünk a vér után, rejtsünk el kelepczéket az ártatlan ellen ok nélkül.
12Nyeljük el őt, mint a pokol elevenen és egészen, mint a gödörbe szállót;
13mindennemű drága jószágot fogunk találni, megtöltjük házainkat ragadománynyal.
14Vess sorsot velünk, egy erszényünk legyen mindnyájunknak.
15Fiam! Ne járj velök, tartóztasd vissza lábadat ösvényeiktől;
16mert lábaik gonoszra futnak, és sietnek, hogy vért ontsanak.
17De hiába vettetik hálló a madarak szemei előtt.
18Ezek saját vérök ellen leselkednek, és önlelkök ellen forralnak ármányokat.
19Igy minden fösvény utai; a birtokosok életét elragadják.
20A bölcseség kinn szónokol, az utczákon adja szózatát.
21A népsokaság főhelyén kiáltoz, a városkapuk ajtóiban hirdeti igéit, mondván:
22Meddig szeretitek, kicsinyek, a gyermekséget? Meddig kivánják a bolondok azt, mi nekik ártalmas, és az esztelenek meddig gyűlölik a tudományt?
23Térjetek meg az én dorgálásomra. Ime kitárom nektek lelkemet, és kijelentem nektek igéimet.
24Azért, mivel híttalak, és vonakodtatok, kiterjesztettem kezemet, és nem volt, ki fölnézzen;
25mivel megvetettétek minden tanácsomat, és dorgálásaimat elhanyagoltátok:
26én is nevetni fogok veszteteken, és kicsúfollak, midőn rajtatok megtörténik, a mitől féltetek.
27Midőn rátok rohan a hirtelen nyomorúság, és a végveszély, mint förgeteg elérkezik; midőn rátok jő a háborúság és szorongatás:
28akkor segítségűl hínak engem, és nem hallgatom meg; korán fölkelnek, és nem találnak föl engem,
29azért, mivel gyülölték a fegyelmet, és az Úr félelmét nem vették be,
30nem nyugodtak meg tanácsomon, és rágalmazták minden feddésemet.
31Annakokáért útjok gyümölcseit fogják enni, és tanácsaikkal elégíttetnek meg.
32Az elpártolás öli meg őket, a kicsinyeket; és a szerencse veszti el őket, a bolondokat.
33A ki pedig engem hallgat, rettegés nélkül fog nyugodni, és bővelkedni, menten a gonoszok félelmétől.