1A bölcs asszony építi házát; az esztelen pedig a fölépűltet is lerontja kezeivel.
2Az igaz úton járó és az istenfélő lenézetik attól, ki gyalázatos úton jár.
3A bolond szájában a kevélység vesszeje; a bölcsek ajkai pedig megőrzik őket.
4A hol ökrök nincsenek, üres a jászoly; a hol pedig igen sok a vetés, ott nyilván van az ökör erőssége.
5A hív tanú nem hazug; az álnok tanú pedig hazudságot mond.
6A csúfoló bölcseséget keres, és nem talál; az okosok tudománya könnyű.
7Lépj eléje a bolond férfiúnak, és nem tudja az okosság ajkait.
8Az okos bölcsesége, hogy értse az ő útját, a bolondok esztelensége tévelygő.
9A bolond csúfolódik a bűnnel; de az igazak közt megmarad a kegyelem.
10A mely szív tudja lelke keserűségét, annak örömeibe nem elegyedik az idegen.
11Az istentelenek háza eltöröltetik; az igazak hajléki pedig virúlni fognak.
12Van oly út, mely az ember előtt igaznak látszik, de vége halálra viszen.
13A nevetés fájdalommal vegyülhet, és az öröm végét siralom foglalja el.
14Az ő utaival eltelik a bolond; és azt fölülhaladja a jó férfiú.
15Az együgyű minden szónak hisz; az okos vigyáz lépéseire. Az álnok fiú semmi jót nem várhat; a bölcs szolga cselekedetei pedig szerencsések lesznek, és útai egyenesek.
16A bölcs fél és távozik a gonosztól; a bolond túl teszi magát rajta, és bizakodik.
17A türelmetlen bolondságot tesz, és a ravasz ember gyűlöletes.
18A kicsinyek bolondságot öröklenek; az okosok várják a tudományt.
19A gonoszok le fognak borúlni a jók előtt; és az istentelenek az igazak kapui előtt.
20Még felebarátja előtt is gyülöletes a szegény; a gazdagok baráti pedig sokan vannak.
21A ki lenézi felebarátját, vétkezik; a ki pedig könyörűl a szegényen, boldog leszen. A ki hiszen az Úrban, szereti az irgalmasságot.
22Tévelyegnek, a kik gonoszt cselekesznek; az irgalom és igazság jót szerez.
23Minden munkában van bővelkedés; de a hol sok a szó, ott gyakori a szűkölködés.
24A bölcsek koronája az ő gazdagságuk; a bolondok balgatagsága esztelenség.
25A hív tanú megszabadítja a lelkeket; a ravasz hazudságokat szól.
26Az Úr félelmében van az erősség bizodalma, és fiainak reményök leszen.
27Az Úr félelme élet forrása, hogy a halál romlását kikerűljék.
28A nép sokaságában a király méltósága, és a köznép kevés számában a fejedelem gyalázata.
29A ki tűr, sok okossággal vezéreltetik; a ki pedig nem tűr, fölmagasztalja bolondságát.
30A test élete a szív egészsége; tetemek rothadása az irigység.
31A ki szidalmazza a szegényt, gyalázza annak teremtőjét; tiszteli pedig, a ki könyörűl a szegényen.
32Gonoszsága miatt vettetik el az istentelen; az igaz pedig halálakor bízik.
33Az okos szivében nyugszik a bölcseség, és akármely tudatlant oktat.
34Az igazság fölemeli a nemzetet; a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.
35Az értelmes szolga kedves a királynál; a haszontalan szenvedni fogja haragját.