¹Halljátok az Úr igéjét, Izrael fiai! mert számvetése vagyon az Úrnak a föld lakóival; mert nincs igazság, nincs irgalom, nincs Isten ismerete a földön.

²Az átok és hazudság, a gyilkosság, lopás, házasságtörés eláradtak, és a vér a vért éri.

³Azért sírni fog a föld, és elerőtlenűl minden, ki azon lakik, a mezei vaddal s az égi madárral együtt, a tenger halait is odavéve.

⁴Mindazáltal senki sem akar hallani a számadásról, senki a feddésről; mert a te néped olyan, mint a kik ellene mondanak a papnak.

⁵De elesel ma, és elesik a próféta is veled, még az éjjel elhallgattatom anyádat.

⁶Elhallgat az én népem, mivel nincs tudománya; mivel te megveted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papságban ne szolgálj nekem; s mivel te elfeledkeztél Istened törvényéről, én is elfeledkezem fiaidról.

⁷A mint gyarapodtak, még inkább vétkeztek ellenem; de dicsőségöket gyalázatra fordítom.

⁸Az én népem bűneit eszik meg, és azok gonoszságára vágyódik az ő lelkök.

⁹Azért mint a nép, úgy jár a pap; meglátogatom őket utaikért, és gondolataikért megfizetek nekik.

¹⁰Enni fognak, de meg nem elégíttetnek, paráználkodnak, és meg nem szűnnek; mert az Urat elhagyták, nem őrizvén meg (az ő utait).

¹¹A paráznaság, a bor és a részegség elveszik az értelmet.

¹²Népem az ő fájától kér tanácsot, hogy pálczája feleljen neki; mert a paráznaság lelke csalta meg őket, és Istenöktől elszakadtak, paráználkodván.

¹³A hegytetőkön áldoznak, és a halmokon égetik a jó illatszert, a cserfa, nyárfa és terpentinfa alatt, mert kellemes azok árnyéka; azért paráználkodnak leányaitok, és házasságtörők mátkáitok.

¹⁴S én ne látogassam meg leányaitokat, mikor paráználkodnak, és mátkáitokat, mikor házasságtörést tesznek? sőt inkább mivel ők a paráznákkal társalkodnak, és a kéjelgőkkel áldoznak, az értelem nélkül való nép megveretik.

¹⁵Ha már paráználkodol, te Izrael! csak legalább Júda ne vétkezzék; ne lépjetek Galgalába, és ne menjetek föl Betávenbe; s ne esküdjetek így: Él az Úr!

¹⁶Mert mint a szilaj üsző, eltért Izrael, de ezennel térségen legelteti őket az Úr, mint a bárányt.

¹⁷Efraim részes a bálványokban, ereszd el őt.

¹⁸Másféle az ő lakomájok, paráznasággal paráználkodnak; szeretnek gyalázatot cselekedni az ő oltalmazói.

¹⁹De szárnyaihoz köti őket a szélvész, és megszégyenűlnek áldozataik miatt.