¹Mondjátok fivéreiteknek: Én népem! és nővéreteknek: Irgalmasságot nyert.

²Itéljetek anyátokról, itéljetek; mert ő nem feleségem, és én nem vagyok férje; vesse el paráznaságait orczája elől, és házasságtöréseit emlői közől;

³hogy mezítelenre ne vetköztessem őt, és ne tegyem olyanná, mint születése napján volt, és ne tegyem őt mintegy pusztává, és ne tegyem mintegy járatlan földdé, és ne öljem meg szomjúsággal.

⁴Az ő fiain sem könyörűlök, mert paráznaság fiai;

⁵mivel anyjok paráználkodott, és meggyalázta magát, ki foganta őket, midőn azt mondá: Elmegyek szeretőim után, kik megadják nekem kenyeremet és vizemet, gyapjaimat és lenemet, olajomat és italomat.

⁶Azért ime én besövényezem a te utadat tövisekkel, és befonom azt kerítéssel, és nem találja fel ösvényeit.

⁷Szeretői után szalad, de el nem éri őket, keresi őket, de nem találja meg, és igy szól majd: Elmegyek, és visszatérek első férjemhez; mert jobb dolgom volt akkor, mint most.

⁸Nem látta át, hogy én adtam neki a gabonát, a bort és olajt, a sok ezüstöt és aranyat, melyeket Baalra költött.

⁹Azért én is visszaveszem gabonámat annak idejében, és boromat annak idejében, és elragadom tőle gyapjúmat és lenemet, melyek befödék gyalázatát.

¹⁰És most kinyilatkoztatom bolondságát az ő szeretőinek szemei előtt, és senki sem szabadítja ki őt kezeimből.

¹¹És megszűntetem minden örömét, minden ünnepét, újholdját, szombatját és egyéb ünnepeit.

¹²És megrontom szőllőjét és fügefáját, melyekről azt mondotta: Ez az én jutalmam, melyet nekem szeretőim adtak; én vadonná teszem azt, és fölemészti a mezei vad.

¹³És meglátogatom őt Baal napjaiért, melyeken jó illatszert égetett és fölékesítve magát fülfüggőjével és kösöntyűjével, szeretői után ment, és rólam elfeledkezett, úgymond az Úr.

¹⁴Azért ime én hozzám édesgetem és a pusztába viszem őt, és szivére szólok.

¹⁵És visszaadom neki szőllőműveseit ugyanazon helyről, és Ákor völgyében megnyitom reményét; és énekelni fog ott, mint ifjúsága napjaiban, és Egyiptomból lett feljövetének napjaiban.

¹⁶És leszen az napon, úgymond az Úr, így fog engem híni: Én férjem! és nem hí engem többé Baalnak.

¹⁷És elveszem Baalim neveit az ő szájából, és nem emlékezik meg többé azok nevéről.

¹⁸És szövetségre lépek irántok az napon a mezei vaddal, az égi madárral és a földi csúszómászóval; és a kézivet, kardot és háborút eltörlöm a földről, hogy ők bátorságosan aludjanak.

¹⁹És magamnak eljegyezlek téged mindörökre, eljegyezlek igazságban és itéletben, irgalomban és könyörűletben.

²⁰És hittel jegyezlek el téged magamnak; és megtudod, hogy én vagyok az Úr.

²¹És leszen az napon: Meghallgatom, úgymond az Úr, meghallgatom az egeket, és azok meghallgatják a földet;

²²és a föld meghallgatja a búzát, a bort és olajat; és ezek meghallgatják Jezrahelt.

²³És bevetem őt magamnak a földbe, és irgalmazok annak, ki irgalom nélküli volt;

²⁴és azt mondom a nem én népemnek: Én népem vagy te; és ő azt mondja: Én Istenem vagy te.