¹Az Úr igéje, mely lőn Ozeáshoz Beeri fiához, Oziás-, Joatan-, Ákáz-, Ezekiás-, Júda királyainak napjaiban, és Jeroboamnak, Joas fiának, Izrael királyának napjaiban.

²Kezdete az Úr beszédeinek Ozeáshoz; és mondá az Úr Ozeásnak: Eredj, végy magadnak parázna feleséget, és nemzz magadnak paráznaságból fiakat; mert paráználkodván a föld, elszakad az Úrtól.

³És elméne, és elvevé Gomert, Debelaim leányát; s ez fogana, és fiat szüle neki.

⁴És mondá az Úr neki: Híjjad az ő nevét Jezrahelnek; mert kevés idő múlva meglátogatom Jezrahel vérbűnét Jehu házán, és megszűntetem Izrael házának országát.

⁵És azon nap összetöröm Izrael kézívét Jezrahel völgyében.

⁶És ismét fogana, és leányt szüle. És mondá neki: Híjjad nevét irgalom nélkülinek; mert többé nem irgalmazok Izrael házának, hanem teljességgel elfeledkezem rólok.

⁷De Júda házán könyörűlök, és megszabadítom őket az ő Urok Istenök által, nem kézíjjal és karddal, viadallal, lovakkal és lovasokkal szabadítom meg őket.

⁸És elválasztá a téjtől az irgalomnélkülit. És fogana, és fiat szüle.

⁹És mondá: Híjjad az ő nevét: Nem én népem! mert ti nem én népem vagytok, és én nem leszek tiétek.

¹⁰És leszen Izrael fiainak száma, mint a tenger fövenye, mely mérhetlen és meg nem számlálható; sőt leszen azon helyen, hol azt mondják nekik: Nem én népem vagytok ti… az mondatik majd nekik: Az élő Istennek fiai.

¹¹És egybegyűlnek Júda fiai és Izrael fiai egyenlőképen, és magoknak egy főt választanak, és kimennek a földről; mert nagy leszen Jezrahel napja.