¹Lőn pedig, midőn meghallotta Szanaballát és Tóbiás és az arabs Gossem és többi ellenségeink, hogy fölépitettem a kőfalat, és hogy nincs azon több romlás, (az ideiglen pedig még az ajtókat nem helyeztem a kapukra,)

²hozzám küldének Szanaballát és Gossem, mondván: Jer és kössünk szövetséget együtt az Óno mezején való falukban. Ők pedig gonoszat szándékoznak vala nekem cselekedni.

³Követeket küldék azért hozzájok, mondván: Nagy alkotmányt csinálok én, és nem mehetek le, netalán elhanyagoltassék, mig jövök és lemegyek hozzátok.

⁴Küldének pedig hozzám ezen ige szerint négy ízben, és én az előbbi beszéd szerint felelék nekik.

⁵És hozzám küldé Szanaballát az előbbi igével ötöd ízben szolgáját, és ily módon írt levél vala annak kezében:

⁶A nemzetek közt az a hir, és Gossem mondotta, hogy te és a zsidók pártot akartok ütni, és azért épited a kőfalat, és magadat királyukká akarod emelni; mely okért

⁷prófétákat is rendeltél, kik felőled Jerusalemben ezt hirdessék, mondván: Király van Júdeában. A király meg fogja hallani ez igéket: annakokáért most jőj el, hogy tanácsot tartsunk együtt.

⁸És hozzájok küldék mondván: Nem lett azon igék szerint, melyeket te mondasz; mert te szivedből költöd ezeket.

⁹Mivel ezek mindnyájan rettentének minket, gondolván, hogy megszűnnek kezeink a munkától, és félben hagyjuk azt. Annakokáért még inkább megerősitém kezeimet.

¹⁰És bemenék titkon Szemaiás házába, ki Dalaiának, Metabeel fiának fia volt. Ki mondá: Tanácskozzunk magunk között az Isten házában a templom közepett, és zárjuk be a ház kapuit; mert eljőnek, hogy megöljenek téged, és éjjel jőnek téged megölni.

¹¹És mondám: Vajjon futott-e el valaki hozzám hasonló? és bemehet-e a templomba ilyen, mint én, s fog-e élni? nem megyek be.

¹²És megértém, hogy nem az Isten küldötte őt, hanem hogy mintegy jövendölésképen szólott nekem, és hogy Tóbiás és Szanaballát fogadták fel őt;

¹³mert fizetést vőn el, hogy én rettegve cselekedjem és vétkezzem, és legyen valami gonosz, a mit szememre vethessenek.

¹⁴Emlékezzél meg, Uram, Tóbiásért és Szanaballátért az ő ilyen cselekedeteik szerint; de Noadia prófétáról is és a többi prófétákról, kik rettentének engem.

¹⁵Elvégezteték pedig a kőfal Elul havának huszonötödik napján, ötvenkét nap.

¹⁶Lőn tehát, midőn meghallották minden ellenségeink, hogy minden nemzetek félnek, kik körülöttünk valának, elcsüggedvén magokban, megismerék, hogy Istentől lett.

¹⁷Sok levél is küldetik vala ama napokban a zsidók főembereitől Tóbiáshoz, Tóbiástól is hozzájok.

¹⁸Mert Judeában sokan esküdtek hozzája, mivel Szekeniásnak, Area fiának veje vala, és fia, Johanan, Moszollámnak, Barakiás fiának leányát vette volt el;

¹⁹sőt dicsérék is őt előttem, és beszédeimet hirűl adák neki; és Tóbiás leveleket külde, hogy engem megrettentsen.