¹Ne itéljetek, hogy ne itéltessetek.

²Mert a mily itélettel itéltek, olyannal itéltettek meg; és a mily mértékkel mértek, visszaméretik nektek.

³Mit nézed pedig a szálkát atyádfia szemében; és a gerendát tenszemedben nem látod?

⁴Avagy mint mondhatod atyádfiának: Hadd vessem ki szemedből a szálkát; és íme gerenda van a te szemedben?

⁵Képmutató! vesd ki előbb a gerendát tenszemedből, és azután lásd, hogy vedd ki a szálkát atyádfia szeméből.

⁶Ne adjátok a szentet ebeknek, és ne hányjátok gyöngyeiteket a sertések elé, netalán eltapodják azokat lábaikkal és megfordúlván, szétszaggassanak titeket.

⁷Kérjétek és adatik nektek; keressetek és találtok; zörgessetek, és megnyittatik nektek.

⁸Mert minden, a ki kér, nyer; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.

⁹Avagy kicsoda közőletek az az ember, kitől ha kenyeret kér fia, vajjon követ nyujt-e neki?

¹⁰Avagy ha halat kér, vajjon kigyót nyujt-e neki?

¹¹Ha azért ti, holott roszak vagytok, tudtok jó adományokat adni fiaitoknak: mennyivel inkább a ti Atyátok, ki mennyekben vagyon, ad jókat a tőle kérőknek?

¹²Mindeneket azért, a miket akartok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti is cselekedjétek nekik; mert ebben áll a törvény és a próféták.

¹³A szoros kapun menjetek be; mert tágas a kapu és széles az út, mely a veszedelemre viszen, és sokan vannak, kik azon bemennek.

¹⁴Mely szoros a kapu, és keskeny az út, mely az életre viszen; és kevesen vannak, kik azt megtalálják!

¹⁵Óvakodjatok a hamis prófétáktól, kik juhok ruházatában jőnek hozzátok, belül pedig ragadozó farkasok.

¹⁶Az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajjon szednek-e a tövisekről szőllőt, vagy a bojtorványról fügéket?

¹⁷Igy minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a rosz fa pedig rosz gyümölcsöt terem.

¹⁸Nem teremhet a jó fa rosz gyümölcsöt, sem a rosz fa jó gyümölcsöt nem teremhet.

¹⁹Minden fa, mely nem hoz jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik.

²⁰Azért gyümölcseikről ismeritek meg őket.

²¹Nem minden, a ki mondja nekem: Uram, Uram! megyen be mennyeknek országába, hanem a ki Atyám akaratját cselekszi, ki mennyekben vagyon, az megyen be mennyeknek országába.

²²Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram! nem a te nevedben jövendöltünk-e? nem a te nevedben űztünk-e ördögöket? nem a te nevedben tettünk-e sok csodákat?

²³És akkor megvallom nekik: Mert soha nem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, kik gonoszságot cselekesztek.

²⁴Azért minden, a ki ez igéimet hallja és azokat teljesíti, hasonló a bölcs emberhez, ki házát kősziklára építette.

²⁵És szakadt az eső, jött az árvíz, a szelek fúttak, és ama házra rohantak; de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapítva.

²⁶És minden, a ki ez igéimet hallja, de azokat nem teljesíti, hasonló leszen a bolond emberhez, ki házát fövényre építette.

²⁷És szakadt az eső, jött az árvíz, a szelek fúttak, és ama házra rohantak; és összedőlt az, és nagy volt romlása.

²⁸És lőn, mikor elvégezte Jézus ez igéket, csodálkozának a seregek az ő tudományán;

²⁹mert úgy tanította őket, mint a ki hatalommal bír, és nem mint az ő irástudóik és a farizeusok.