¹Júdás, Jézus Krisztus szolgája, és Jakab atyjafia, azoknak, kiket az Atya Isten szeret, és Krisztus Jézus megtartott és hivott.

²Irgalom és kegyesség és szeretet bősége nektek.

³Szerelmesim! minden igyekezetem lévén nektek írni a ti közös üdvösségtekről, szükségesnek tartottam ez írás által kérni titeket, hogy viaskodjatok a hitért, mely egyszer a szenteknek adatott.

⁴Mert alattomban bejöttek némely istentelen emberek, (kik régóta előre ki vannak jegyezve ez itéletre), kik a mi Istenünk kegyelmével bujaságra visszaélnek, és az egyedűl uralkodót, a mi Urunk Jézus Krisztust tagadják.

⁵Akarlak pedig titeket figyelmeztetni, habár mindazt jól tudjátok, hogy az Úr a népet Egyiptom földéről kiszabadítván, azután azokat, kik nem hittek, elvesztette.

⁶Az angyalokat pedig, kik meg nem tartották méltóságukat, hanem elhagyták lakhelyöket, a nagy nap itéletére örök bilincseken sötétségben tartja.

⁷A mint Sodoma és Gomorra és a szomszéd városok hasonlóképen paráználkodván, és más test után menvén, példáúl lettek, az örök tűznek büntetését szenvedvén.

⁸Hasonlóképen járnak ezek is, kik a testet megfertőztetik, a felsőbbséget megvetik; a méltóságot káromolják.

⁹Mikor Mihály arkangyal az ördöggel vetekedvén, tusakodott Mózes teste miatt, nem merte a káromlás itéletét rája kimondani, hanem azt mondotta: Parancsoljon neked az Úr.

¹⁰Ezek pedig a mit nem értenek, azt káromolják; a mit pedig természet szerint tudnak, mint az oktalan állatok, az által jutnak romlásra.

¹¹Jaj nekik! mert Kain útján indúltak el, és Bálaám tévedése, a nyereségvágy után rohannak, és mint Kóre, lázadásban vesznek el.

¹²Ezek az ő vendégségeikben förtelmek, tartózkodás nélkül lakmározván, magokat hizlalók, víz nélküli felhők, melyek a szelektől ide s tova hányatnak, őszi fák, gyümölcstelenek, kétszer holtak, kiírtottak;

¹³a tenger dühöngő habjai, kitajtékozók tulajdon gyalázatjokat, bujdosó csillagok, kiknek számára a sötétség förgetege örökké fentartatik.

¹⁴Ezekről is jövendölt Énok, Ádámtól a hetedik, mondván: Ime eljő az Úr sok ezer szenteivel,

¹⁵itéletet tartani mindenek fölött, és megfeddeni mind az istenteleneket minden istentelen cselekedetökről, melyeket istentelenűl cselekedtek, és minden sértő szóról, melyeket az Isten ellen szólottak az istentelen bűnösök.

¹⁶Ezek zúgolódók, panaszkodók, kik saját kivánságaik szerint járnak, szájok kevélységgel szól, haszonlesésből hízelegvén az embereknek.

¹⁷Ti pedig szerelmesim! emlékezzetek meg az igékről, melyeket eleve mondottak a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai,

¹⁸kik megmondották nektek, hogy az utolsó időkben gúnyolódók jőnek, kik saját kivánságaik szerint járnak az istentelenségben.

¹⁹Ezek, kik önmagokat különszakasztják, testiek, Lélek nélkül valók.

²⁰Ti pedig, szerelmesim! a ti szentséges hiteteken alapúlván, imádkozzatok a Szentlélek által,

²¹tartsátok meg magatokat az isteni szeretetben, várván a mi Urunk Jézus Krisztus irgalmasságát az örök életre.

²²És ezeket ugyan megitélvén, fenyítsétek meg;

²³amazokat pedig szabadítsátok meg, kiragadván a tűzből; egyebeken könyörűljetek félelemmel, de a testtől megfertőzött ruhát is gyülöljétek.

²⁴Annak pedig, ki titeket bűn nélkül megtarthat, és dicsőségének színe elé állíthat szeplőtelenűl örvendezéssel a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelekor,

²⁵egyedűl üdvözítő Istenünknek, a mi Urunk Jézus Krisztus által, dicsőség és magasztalás, uralkodás és hatalom minden idő előtt, most és mindörökön örökké. Amen.