¹Kezdetben vala az Ige, és az Ige Istennél vala, és Isten vala az Ige.

²Ez vala kezdetben az Istennél.

³Mindenek őáltala lettek, és nála nélkül semmi nem lett, a mit lett.

⁴Őbenne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága.

⁵És a világosság a sötétségben világoskodik, de a sötétség azt föl nem fogta.

⁶Vala egy ember Istentől küldetve, kinek János vala neve.

⁷Ez bizonyságúl jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindnyájan higyenek őáltala.

⁸Nem vala ő a világosság, hanem hogy bizonyságot tegyen a világosságról.

⁹Igaz világosság vala ez, mely megvilágosít minden e világra jövő embert.

¹⁰E világon vala, és a világ őáltala lett, és a világ őt meg nem ismeré.

¹¹Tulajdonába jöve, de övéi be nem fogadák őt.

¹²Valamennyien pedig befogadák őt, hatalmat ada nekik, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, kik az ő nevében hisznek,

¹³kik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfiú akaratából, hanem az Istentől születtek.

¹⁴És az Ige testté lőn, és miköztünk lakozék; és láttuk az ő dicsőségét, telve malaszttal és igazsággal.

¹⁵János bizonyságot tőn felőle és kiálta, mondván: Ez az, kiről mondottam: A ki utánam jövendő, előttem lett; mert előbb vala nálamnál.

¹⁶És az ő teljességéből vettünk mi mindnyájan, malasztot malasztért.

¹⁷Mert a törvény Mózes által adatott; a malaszt és igazság Jézus Krisztus által lett.

¹⁸Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, ki az Atya kebelében vagyon, ő hirdette.

¹⁹És ez János bizonyságtétele, mikor a zsidók Jerusalemből papokat és levitákat küldöttek hozzája, hogy megkérdezzék őt: Te ki vagy?

²⁰És megvallá, és nem tagadá, és megvallá: hogy nem vagyok én a Krisztus.

²¹És kérdezék őt: Micsoda tehát? Illés vagy-e te? És mondá: Nem vagyok. Próféta vagy-e te? És felelé: Nem.

²²Mondák azért neki: Ki vagy, hogy választ vigyünk azoknak, kik minket küldöttek? mit mondasz magad felől?

²³Mondá: Én a pusztában kiáltónak szava vagyok: Egyenesítsétek meg az Úr útját, a mint megmondotta Izaiás próféta.

²⁴És a küldöttek a farizeusok közől valának.

²⁵És kérdék őt és mondák neki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem próféta?

²⁶Felelé nekik János, mondván: Én vízzel keresztelek; közöttetek állott pedig az, kit ti nem ismertek.

²⁷Ő az, ki utánam jövendő, ki előttem lett, kinek nem vagyok méltó saruszíját megoldani.

²⁸Ezek Bethániában történtek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala.

²⁹Másnap látá János Jézust hozzájőni, és mondá: Ime az Isten Báránya! ime, ki elveszi a világ bűnét!

³⁰Ez az, kiről mondottam: Utánam jő a férfiú, ki előttem lett; mert előbb vala nálamnál.

³¹És én nem ismertem őt; hanem hogy kijelentessék Izraelben, azért jöttem én vízzel keresztelni.

³²És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani, mint egy galambot, mennyből, és rajta maradt.

³³És én nem ismertem őt; hanem a ki engem küldött vízzel keresztelni, az mondotta nekem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta maradni, az az, ki Szentlélekben keresztel.

³⁴És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia.

³⁵Másnap ismét áll vala János és kettő az ő tanítványai közől.

³⁶És látván Jézust ott járni, mondá: Ime az Isten Báránya!

³⁷És hallá őt a két tanítvány, midőn így szólott, és követék Jézust.

³⁸Megfordulván pedig Jézus, és látván, hogy őt követik, mondá nekik: Mit kerestek? Kik kérdezék őt: Rabbi! (mi annyit tesz, mint mester,) hol lakol?

³⁹Mondá nekik: Jertek és lássátok. Elmenének és láták, hol lakik, és nála maradának az napon. Vala pedig mintegy tíz óra.

⁴⁰András pedig, Simon Péternek bátyja, egyik vala a kettő közől, kik ezt hallották Jánostól, és követték őt.

⁴¹Ez találkozék először öcscsével, Simonnal, és mondá neki: Megtaláltuk a Messiást (minek értelme, Krisztus).

⁴²És Jézushoz vivé őt. Rátekintvén pedig Jézus, mondá: Te Simon vagy, Jónás fia, te Kéfásnak fogsz hivatni, mi Péternek értelmeztetik.

⁴³Másnap ki akart menni Galileába, és találá Filepet. És mondá neki Jézus: Kövess engem.

⁴⁴Filep pedig Betszaidából való volt, András és Péter városából.

⁴⁵Filep találkozék Natánaellel, és mondá neki: A kiről Mózes írt a törvényben és a próféták, megtaláltuk Jézust, József fiát Názáretből.

⁴⁶És mondá neki Natánael: Kerűlhet-e valami jó Názáretből? Mondá neki Filep: Jer és lásd.

⁴⁷Látván Jézus hozzája jőni Natánaelt, mondá felőle: Ime az igaz izraelíta, kiben nincs álnokság.

⁴⁸Mondá neki Natánael: Honnan ismersz engem? Felelvén Jézus, mondá neki: Mielőtt Filep téged hivott volna, midőn a fügefa alatt voltál, láttalak téged.

⁴⁹Felelé neki Natánael, és mondá: Rabbi! te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya.

⁵⁰Felelvén Jézus, mondá neki: Mivel mondottam neked: Láttalak téged a fügefa alatt, hiszesz; meg nagyobbakat fogsz látni ezeknél.

⁵¹És mondá neki: Bizony, bizony mondom nektek, látjátok majd az eget megnyílni, és az Isten angyalait föl és leszállani az ember fia fölött.