¹Joakim országlásának kezdetén, ki Joziásnak, Júda királyának fia volt, lőn ez íge Jeremiáshoz az Úrtól, mondván:

²Ezeket mondja az Úr nekem: Csinálj magadnak köteleket és lánczokat, és tedd azokat nyakadra.

³És küldd azokat Édom királyának, és Ammon fiai királyának, Tírus királyának, és Szídon királyának a követek által, kik Jerusalembe jöttek Szedeciáshoz, Júda királyához.

⁴És parancsold meg nekik, hogy uraikhoz így szóljanak: Ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Ezeket mondjátok uraitoknak:

⁵Én teremtettem a földet és embereket és barmokat, melyek a föld színén vannak, az én nagy erőmmel és kinyújtott karommal, és azt annak adom, ki szemeimnek tetszik.

⁶Most tehát én mind e földeket Nabukodonozornak, Babilon királyának, az én szolgámnak kezébe adom; azon fölűl a mezei vadakat is neki adom, hogy szolgáljanak neki.

⁷És minden nemzet szolgálni fog neki és fiának és az ő fia fiának, miglen eljő az ő földének ideje és az övé; és szolgálnak majd neki sokan a nemzetek és nagy királyok.

⁸A mely nemzet és ország pedig Nabukodonozornak, Babilon királyának nem szolgál, és mind a ki nyakát nem hajtja Babilon királyának igája alá: fegyverrel és éhséggel, és mirigyhalállal látogatom meg azt a nemzetet, úgymond az Úr, míg megemésztem őket az ő keze által.

⁹Ti tehát ne hallgassátok a ti prófétáitokat és a varázslókat és álmodozókat, a jósokat és bűbájosokat, kik azt mondják nektek: Nem fogtok szolgálni Babilon királyának;

¹⁰mert hazudságot jósolnak nektek, hogy messze távolítsanak földetekről, és kiűzzenek titeket, és elveszszetek.

¹¹A nemzetet pedig, mely nyakát Babilon királyának igája alá veti és szolgál neki, az ő földén hagyom, úgymond az Úr, hogy művelje és lakja azt.

¹²Szedeciásnak, Júda királyának is mind ez igék szerint szólottam, mondván: Vessétek nyakaitokat Babilon királyának igája alá, és szolgáljatok neki és népének, és élni fogtok.

¹³Miért halnál meg te és néped fegyverrel és éhséggel és mirigyhalállal, a mint szólott az Úr a nemzetről, mely nem akar szolgálni Babilon királyának?

¹⁴Ne hallgassátok a próféták igéit, kik azt mondják nektek: Nem fogtok szolgálni Babilon királyának; mert hazudságot szólnak ők nektek.

¹⁵Mivel én nem küldöttem őket, úgymond az Úr, és ők hamisan prófétálnak az én nevemben, hogy kiűzzenek titeket, és elvesszetek mind ti, mind a próféták, kik nektek jövendölnek.

¹⁶És a papoknak és e népnek szólottam, mondván: Ezeket mondja az Úr: Ne hallgassátok prófétáitok igéit, kik jósolnak nektek, mondván: Ime az Úr edényei ezennel visszahozatnak Babilonból; mert hazudságot jósolnak nektek.

¹⁷Ne hallgassátok tehát őket, hanem szolgáljatok Babilon királyának, hogy éljetek. Miért adatnék e város pusztúlásra?

¹⁸És ha ők próféták és az Úr igéje nálok vagyon: lépjenek a seregek Ura elé, hogy ne vitessenek Babilonba az edények, melyek megmaradtak vala az Úr házában és Júda királyának házában és Jerusalemben.

¹⁹Mert ezeket mondja a seregek Ura az oszlopok felől és a tenger felől, a talapok és a többi edények felől, melyek megmaradtak vala e városban,

²⁰melyeket nem vitt el Babilon királya, Nabukodonozor, mikor elvitte volt Jekoniást, Joakim fiát, Júda királyát Jerusalemből Babilonba, és minden főemberét Júdának és Jerusalemnek.

²¹Mert ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene az edények felől, melyek megmaradtak vala az Úr házában és Júda királyának házában és Jerusalemben:

²²Babilonba vitetnek, és ott lesznek látogattatásuk napjáig, úgymond az Úr, és visszahozatom azokat és visszaadatom e helyen.