¹Felelvén pedig a naamati Szófár, mondá:

²Ezért különféle gondolataim jőnek egymás után, és elmém sokfelé ragadtatik.

³A tanítást, melylyel engem dorgálsz, meghallom; és értelmem lelke megfelel nekem.

⁴Azt tudom kezdettől, mióta ember helyeztetett a földre,

⁵hogy az istentelenek dicsősége rövid, és a képmutató öröme egy szempillantásnyi.

⁶Ha égig hat is kevélysége, és feje felhőket ér,

⁷végre mint a ganéj elvesz, és a kik látták, mondani fogják: Hol vagyon?

⁸Mint az elröpülő álom, nem fog megtaláltatni, elmúlik, mint az éjjeli látomás.

⁹A szem, mely őt látta, nem fogja látni, és többé nem nézi őt helye.

¹⁰Fiai elnyomatnak a szükségtől, és kezei visszaadják neki fájdalmát.

¹¹Csontjai megtelnek ifjúsága vétkeivel, és vele a porban fognak aludni.

¹²Mert édes lévén szájában a gonoszság, nyelve alá rejti azt.

¹³Kedvez annak, és el nem hagyja azt, és eltitkolja torkában.

¹⁴Kenyere belűl gyomrában áspisok epéjévé változik.

¹⁵A gazdagságokat, melyeket elnyelt, kihányja, és az ő hasából azokat Isten kivonja.

¹⁶Áspisok fejét szopja, és megöli őt a vipera nyelve.

¹⁷(Ne lássa a folyóviz csermelyeit, a méz és vaj patakjait.)

¹⁸Bűnhödni fog mindenért, a miket cselekedett, de még sem emésztetik meg; az ő találmányai sokasága szerint fog szenvedni.

¹⁹Mert megrontván, kifosztotta a szegényeket, elfoglalta a házat, melyet nem épített;

²⁰és nem elégedett meg hasa; és mikor meg van, a mit kivánt, nem birhatja.

²¹Nem volt maradék az ő étkéből, és azért semmi sem marad meg javaiból.

²²Midőn jóllakik, szorongattatni és izzadni fog, és minden fájdalom rárohan.

²³Vajha betelnék hasa, hogy rábocsássa az ő búsulása haragját, és hadát hullassa rá!

²⁴Fut a vasfegyver elől, és a réz-íjba rohan.

²⁵Ki van vonva az, és hüvelyéből kijött és elkeseredve villog; elmennek, és ráütnek a rettenetesek.

²⁶Minden sötétség el van rejtve titkos helyein; megemészti őt a tűz, mely nem gyujtatik; ki hajlékában hagyatik, nyomorgattatni fog.

²⁷Az egek kinyilvánítják gonoszságát, és a föld ellene támad.

²⁸Nyitva lesz az ő házának gyökere s kiszaggattatik az Isten haragjának napján.

²⁹Ez az istentelen ember része az Istentől, és beszédeinek öröksége az Úrtól.