¹Tírus terhe. Ordítsatok, tenger hajói! mert elpusztíttatott a ház, honnét szoktak vala jőni; Cétim földéről jelentetett ez meg nekik.

²Hallgassatok, kik a szigetben laktok; Szídonnak a tengeren járó kereskedői elárasztottak téged.

³A sok vizeken jött a Nilus terménye, a folyóvíz aratása az ő jövedelme; a nemzetek árúhelyévé lett.

⁴Pironkodjál, Szídon! mert a tenger szól, a tenger erőssége, mondván: Nem vajúdom többé és nem szülök, és nem táplálok ifjakat, sem szűzeket nem nevelek föl.

⁵Midőn meghallják ezt Egyiptomban, bánkódni fognak, mikor meghallják Tírus felől.

⁶Menjetek át a tengereken, ordítsatok, kik a szigetekben laktok.

⁷Nem tiétek-e ez, mely ősidőktől dicsekedett régiségével? messze viszik őt lábai bujdosásra.

⁸Ki végzette ezt ama, hajdan koronás Tírusról, melynek kereskedői fejedelmek voltak, s kalmárai a föld nemesei?

⁹A seregek Ura végzette ezt, hogy letiporja minden dicsőségének kevélységét, és gyalázatba hozza a föld minden előkelőjét.

¹⁰Menj által, tenger leánya, a te földeden, mint a folyóvíz, nincs öved többé.

¹¹Kezét kinyujtotta a tengerre, megrendítette az országokat; az Úr parancsot adott Kánaán ellen, hogy eltiporja annak erőseit,

¹²és mondá: Nem fogsz dicsekedni többé Szídonnak meggyalázott szűz leánya! fölkelvén, evezz át Cétimbe, ott sem lesz nyugodalmad.

¹³Ime a kaldeusok földe, – mely nem volt ilyen nép, melyet Asszur alapított, – annak erőseit fogságra vitte, megásta annak házait, s rommá tette azt.

¹⁴Ordítsatok, tenger hajói! mert elpusztíttatott a ti erősségtek.

¹⁵És leszen az napon: Elfelejtve leszesz, oh Tírus, hetven esztendeig, egy király idejéig; hetven esztendő mulva pedig Tírus a parázna személy éneke szerint jár:

¹⁶Vedd elé a cziterát, kerűld meg a várost, te elfelejtett parázna személy! jól énekelj, gyakorold az éneket, hogy emlékezetben légy.

¹⁷És leszen hetven esztendő után, hogy az Úr meglátogatja Tírust, és visszatéríti azt árúira; és ismét paráználkodni fog a föld minden országával a föld színén.

¹⁸De az ő kereskedése és árúi az Úrnak lesznek szentelve, nem fognak elrejtetni, sem eltitkoltatni, hanem azoké leszen keresménye, kik az Úr előtt laknak, hogy eleget egyenek és ruházkodjanak egész vénségig.