¹És lőn az Úr igéje énhozzám, mondván:

²Te ember fia! ezeket mondja az Úr Isten Izrael földének: A vég eljő, eljő a vég a föld négy részére.

³Már rajtad a vég, és rád bocsátom haragomat és megitéllek téged, utaid szerint, és eléd teszem minden utálatosságodat.

⁴És nem kimél szemem téged, és nem könyörűlök, hanem rád rakom utaidat, és utálatosságaid közepetted lesznek; megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

⁵Ezeket mondja az Úr Isten: Egyik nyomorúság, a nyomorúság ime eljő.

⁶A vég eljő, eljő a vég, fölserkent ellened; ime eljő.

⁷Eljő a romlás terád, ki a földön lakol; eljő az idő, közel van napja az öldöklésnek, és nem a hegyek dicsőségének.

⁸Most közelről öntöm ki rád haragomat, és kitöltöm rajtad boszúságomat, és megitéllek téged utaid szerint, és rád rakom minden vétkedet.

⁹És nem kimél szemem, és nem könyörűlök, hanem rád rakom utaidat, és utálatosságaid közepetted lesznek; és megtudjátok, hogy én vagyok a büntető Úr.

¹⁰Ime a nap, ime jő, betört a romlás, kivirágzott a vessző, fölsarjazott a kevélység.

¹¹A gonoszság felnőtt az istentelenség vesszejével; senki sem lesz ment közőlük, sem a nép közől, sem tömegjök közől; és nem lesz nyugodalom közöttük.

¹²Eljött az idő, elközelgetett a nap; a ki veszen, ne örűljön; és a ki elad, ne bánkódjék; mert harag vagyon az ő egész népén.

¹³Mert a ki elad, ahhoz, mit eladott, vissza nem jut többé, ha életben marad is az élők között; mert az ő egész sokasága ellen való látomás sem vétetik vissza; és egy férfiú sem lesz erős az ő élete gonoszságában.

¹⁴Fújatok harsonát, készűljenek mindnyájan! – de nincs, ki harczra menjen, mert az én haragom van az ő egész népén.

¹⁵Kivűl fegyver, belűl mirígyhalál s éhség; ki a mezőn vagyon, fegyver alatt hal meg; és kik a városban, mirígyhalállal s éhséggel emésztetnek meg.

¹⁶És megszabadúlnak, kik elfutnak közőlük, és lesznek a hegyeken, mint a völgyek galambjai, mindnyájan remegők, kiki az ő gonoszsága miatt.

¹⁷Minden kéz ellankad, és minden térd folyni fog vizzel.

¹⁸És szőrzsákokba öltöznek, és elborítja őket a félelem; és minden orczán szégyen, és minden főn kopaszság.

¹⁹Ezüstjöket kivetik, és aranyuk ganéjjá leszen; ezüstjök és aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragja napján; lelkök azzal meg nem elégszik, és hasok be nem telik, mert botrány lett az gonoszságukra.

²⁰Mert nyaklánczaik ékszereit kevélységre fordították, és az ő utálatosságaik és bálványaik képeit csinálták abból; azért teszem azt nekik undokságúl,

²¹és az idegenek kezeibe adom azt ragadományúl, és a föld istenteleneinek zsákmányúl, és megfertőztetik azt.

²²És elfordítom orczámat róluk, és ők megfertőztetik titkomat; rablók mennek be abba, és megfertőztetik azt.

²³Készíts lánczot; mert a föld tele van vér-itéletekkel, a város rakva gonoszsággal.

²⁴És a legroszabbakat hozom elé a nemzetek közől, hogy bírják az ő házaikat; és véget vetek a hatalmasok kevélységének, és bírni fogják az ő szentélyeiket.

²⁵A nyomorúság eljöttekor keresni fogják a békeséget, de nem leszen.

²⁶Szorongatás jő a szorongatásra, hir a hírt éri; látomást követelnek a prófétától, de a törvény elvesz a paptól, és a tanács a vénektől.

²⁷A király gyászolni fog, a fejedelem bánatba öltözik, és a föld népének kezei reszketni fognak. Az ő útjok szerint cselekszem velök, és itéleteik szerint itélem őket; és megtudják, hogy én vagyok az Úr.