¹Kérlek azért titeket, én, fogoly az Úrban, hogy a hivatáshoz, melyre hivatva vagytok, méltólag járjatok,

²minden alázatossággal és szelídséggel, béketűréssel, elszenvedvén egymást szeretettel,

³igyekezvén föntartani a lélek egységét a béke kötelékével.

⁴Egy test és egy lélek, a mint hivatástoknak egy reményére vagytok hivatva.

⁵Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.

⁶Egy az Isten és mindenek Atyja, ki mindenek fölött vagyon, és mindeneken és mindnyájunkban.

⁷Kinekkinek közőlünk pedig a kegyelem Krisztus ajándékozásának mértéke szerint adatott.

⁸Azért mondja: „Fölmenvén a magasságba, fogva vitte a fogságot, ajándékokat adott az embereknek.“

⁹Hogy pedig fölment, mi egyebet jelent, mint hogy le is szállott előbb a föld alsó részeibe?

¹⁰A ki leszállott, ő az, ki föl is ment minden egek fölé, hogy betöltsön mindeneket.

¹¹És ő adott némelyeket ugyan apostolokúl, némelyeket pedig prófétákúl, másokat evangelistákúl, másokat pedig pásztorokúl és tanitókúl,

¹²a szentek teljes kiképzésére, a szolgálat munkájára, Krisztus testének épülésére;

¹³mígnem mindnyájan eljutunk a hitnek és az Isten Fia ismeretének egységére, tökéletes férfikort érvén, Krisztus teljes korának mértéke szerint;

¹⁴hogy ne legyünk többé habozó kisdedek, s ne hajtassunk ide s tova a tudomány minden szelétől az emberek gonoszsága által, a tévedésbe ejtő álnokság által:

¹⁵hanem igazságot cselekedvén a szeretetben, mindenestűl növekedjünk abban, a ki fő, Krisztusban,

¹⁶kitől az egész test összeköttetvén és egybefoglaltatván, minden íznek szerkezete által, minden tagnak kijelölt munkálkodása szerint, a test növekedését szerzi, maga épülésére, a szeretet által.

¹⁷Ezt mondom azért, és kérve kérlek az Úr előtt, hogy többé ne járjatok úgy, mint a pogányok járnak elméjök hiúságában,

¹⁸sötétséggel meghomályosított értelmök lévén, elidegenűlvén az Isten életétől a tudatlanság által, mely bennök vagyon, szivök vaksága miatt,

¹⁹kik kétségbeesvén, magokat szemtelenségre adták, minden tisztátalanság elkövetésére telhetetlen kivánsággal.

²⁰Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust,

²¹ha mégis őt hallgattátok, és általa vagytok tanítva, a mint az igazság Jézusban vagyon;

²²melynélfogva le kell vetnetek az előbbi élet szerint való embert, ki romlandó a vétkező kivánságok szerint.

²³Hogy újúljatok meg lelketekben és elmétekben,

²⁴és öltözzetek új emberré, ki Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.

²⁵Annakokáért elhagyván a hazudságot, kiki szóljon igazat felebarátjával; mert egymásnak tagjai vagyunk.

²⁶Haragudván, ne vétkezzetek; a nap ne szálljon le haragotok fölött.

²⁷Ne adjatok helyet az ördögnek.

²⁸A ki lopott, már ne lopjon, hanem inkább munkálkodjék kezeivel, azt dolgozván, a mi jó, hogy legyen miből adni a szűkölködőnek.

²⁹Semmi gonosz beszéd szájatokból ne származzék, hanem, mely a hitben épülésre jó, hogy használjon a hallgatóknak.

³⁰És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, ki által meg vagytok pecsételve a váltság napjára.

³¹Minden keserítés és harag, boszúság, kiáltás és káromlás száműzessék közőletek minden gonoszsággal együtt.

³²Legyetek pedig egymáshoz kegyesek, irgalmasok, megbocsátván egymásnak, a mint Isten is a Krisztusban megbocsátott nektek.