¹Ezek a parancsok és szertartások és itéletek, melyeket parancsolt a ti Uratok Istenetek, hogy azokra tanítsalak titeket, és megcselekedjétek azokat a földön, melyet birni mentek:

²hogy féljed a te Uradat Istenedet, és tartsd meg minden parancsait és rendeléseit, melyeket én parancsolok neked és fiaidnak és unokáidnak teljes életedben, hogy meghosszabbúljanak napjaid.

³Halljad, Izrael! és vedd eszedbe, hogy megcselekedjed, a miket az Úr neked parancsolt, és jól legyen dolgod, és mindinkább sokasodjál, a mint atyáid Ura Istene neked igérte, a tejjel és mézzel folyó földön.

⁴Halljad, Izrael! a mi Urunk Istenünk egyetlen Úr.

⁵Szeressed a te Uradat Istenedet teljes szivedből és teljes lelkedből és teljes erődből.

⁶És legyenek ez igék, melyeket én ma neked parancsolok, a te szivedben;

⁷és beszéld el azokat fiaidnak, és elmélkedjél azokról, házadban ülvén és úton járván, aluván és fölkelvén.

⁸És kösd azokat jelűl kezedre, és legyenek és függjenek azok szemeid között.

⁹és írd azokat házad küszöbére és ajtaira.

¹⁰És midőn beviszen téged a te Urad Istened a földre, melyért megesküdött atyáidnak, Ábrahám-, Izsák- és Jákobnak; és neked nagy és jeles városokat ád, melyeket nem épitettél,

¹¹minden gazdagsággal tele házakat, melyeket nem raktál; kútakat, melyeket nem ástál; szőlő- és olajfa-hegyeket, melyeket nem ültettél;

¹²és eszel és megelégszel:

¹³vigyázz szorgalmasan, hogy el ne feledkezzél az Úrról, ki téged kihozott Egyiptom földéről, a szolgaság házából. Féljed a te Uradat Istenedet, és egyedűl neki szolgálj, és az ő nevére esküdjél.

¹⁴Ne menjetek idegen istenei után mindazon nemzeteknek, kik köröttetek laknak;

¹⁵mert boszúálló Isten a te Urad Istened, közepetted: hogy valaha föl ne gerjedjen a te Urad Istened haragja ellened, és el ne vegyen téged a föld szinéről.

¹⁶Ne kisértsd a te Uradat Istenedet, a mint megkisértetted a kisértet helyén.

¹⁷Tartsd meg a te Urad Istened parancsait és bizonyságait és szertartásait, melyeket neked parancsolt;

¹⁸és cselekedjed, a mi kedves és jó az Úr színe előtt, hogy jól legyen dolgod, és bemenvén bírjad az igen jó földet, melyről megesküdött az Úr atyáidnak,

¹⁹hogy eltörölje előtted minden ellenségedet, a mint mondotta.

²⁰És ha fiad megkérdez holnap, mondván: Mirevalók e bizonyságok és szertartások és itéletek, melyeket parancsolt nekünk a mi Urunk Istenünk?

²¹Mondd neki: Fáraó szolgái voltunk Egyiptomban, és kihozott minket az Úr Egyiptomból erős kézzel,

²²és nagy és igen ártalmas jeleket és csodákat cselekedett Egyiptomban Fáraó és az ő egész háza ellen mielőttünk;

²³és kihozott minket onnan, hogy bevivén, nekünk adja a földet, melyről megesküdött atyáinknak.

²⁴És megparancsolta nekünk az Úr, hogy teljesitsük mind e törvényeket, és féljük Urunkat Istenünket, hogy jól legyen dolgunk életünk minden napjaiban, mint ma vagyon.

²⁵És kegyelmes lesz nekünk, ha megtartjuk és megcselekeszszük minden parancsait Urunk Istenünk előtt, a mint ő megparancsolta nekünk.