¹Ha atyádfia ökrét vagy juhát látod tévelygeni, ne menj el mellette, hanem vidd vissza atyádfiának;

²és ha atyádfia nincs közel hozzád, sem nem ismered őt, vidd azokat házadhoz, és legyenek nálad, míglen megkeresi azokat atyádfia, és visszaveszi.

³Hasonlóképen cselekedjél a szamárral, és ruhával, és atyádfia minden elvesztett holmijével, ha megtalálod azt; el ne hagyd, mint idegent.

⁴Ha látod atyádfia szamarát vagy ökrét, hogy elesett az uton, meg ne vesd, hanem emeld föl vele együtt.

⁵Ne öltözzék az asszony férfiruhába, a férfi se éljen asszonyi ruhával, mert utálatos az Istennél, ki ezeket cselekszi.

⁶Ha uton járván, fán vagy földön madárfészket találsz, és anyát fiain vagy tojáson ülve, ne fogd meg azt fiaival,

⁷hanem ereszd el, megtartván fiait, hogy jól legyen dolgod, és hosszú ideig élj.

⁸Midőn új házat építesz, a födélnek csinálj védfalat köröskörűl; hogy vér ne ontassék házadban, és vétkes ne légy, ha valaki megcsuszamodván, onnan leesik.

⁹Ne vesd be szőlődet különféle maggal; nehogy a mag termése, melyet vetettél, és a mik szőlődben termenek, együtt szenteltessenek föl.

¹⁰Ne szánts együtt ökrön és szamáron.

¹¹Ne öltözzél gyapjúból és lenből szőtt ruhába.

¹²Zsinórokat csinálj palástod széleire, melylyel befödetel, mind a négy szegletén.

¹³Ha valamely férfiú feleséget vesz, és azután meggyülöli őt,

¹⁴és okokat keres, melyekért őt elbocsássa, igen gonosz hírt költvén rája, és mondja: Ezt feleségűl vettem, és bemenvén hozzája, nem találtam szűznek;

¹⁵fogják őt atyja és anyja, és az ő szüzesége jeleit vigyék magokkal a város véneihez, kik a kapuban vannak;

¹⁶és mondja az atya: Leányomat ennek adtam feleségűl; s mivelhogy őt gyülöli,

¹⁷igen gonosz hírbe keveré, mondván: Nem találtam szűznek leányodat; pedig ime ezek jelei leányom szüzeségének. Terítsék ki a ruhát a város vénei előtt,

¹⁸és ragadják meg azon város vénei a férfiút, és verjék meg őt,

¹⁹maraszszák el azonfölűl még száz ezüst siklusban, melyeket adjon a leány atyjának, mivelhogy igen gonosz hírt költött Izrael szűzéről; és legyen felesége, és el nem bocsáthatja őt életének teljes napjaiban.

²⁰Hogyha igaz, a mit szemére vet, és szüzeség nem találtatott a leányban,

²¹atyja házának ajtaján vessék ki őt, és kövezzék meg a város férfiai, és haljon meg, mert gonoszságot cselekedett Izraelben, atyja házánál paráználkodván; és vedd el a gonoszt közőled.

²²Ha valamely férfiú másnak feleségével hál: mind a kettő haljon meg, tudniillik a házasságtörő férfi és az asszony; és vedd el a gonoszt Izraelből.

²³Ha valamely férfiú szűz leányt jegyez el magának, és ezt valaki a városban találja, és közösűl vele,

²⁴vidd ki mind a kettőt azon város kapujához, és köveztessenek meg: a leány, mivel nem kiáltott, holott a városban volt; a férfiú, mivel megalázta felebarátjának feleségét. És vedd el a gonoszt közőled.

²⁵Ha pedig a férfiú mezőn találja az eljegyzett leányt, és megragadván közösűl vele: amaz haljon meg egyedűl;

²⁶a leány semmit se szenvedjen, halálra nem is méltó; mert valamint a tolvaj megtámadja atyafiát és megöli őt, azonképen szenvedett a leány is.

²⁷Egyedűl volt a mezőn, kiáltott, és senki sem volt jelen, ki megszabadította volna őt.

²⁸Ha valamely férfiú szűz leánynyal találkozik, kinek nincs mátkája, és megragadván őt, közösűl vele, és a dolog törvényre kerűl:

²⁹a ki vele hált, adjon a leány atyjának ötven ezüst siklust, és az legyen felesége, mert megalázta őt; el nem bocsáthatja életének teljes napjaiban.

¹Senki se vegye el atyja feleségét, se föl ne födözze annak leplét.