¹Szeressed tehát a te Uradat Istenedet, és tartsd meg parancsait és szertartásait, itéleteit és rendeléseit minden időben.

²Ismerjétek meg ma, a miről nem tudnak fiaitok, kik nem látták Uratok Istenetek fenyítékét, nagy dolgait, erős kezét és kinyujtott karját,

³a jeleket és dolgokat, melyeket Egyiptomnak közepette Fáraó királyon tett és az ő egész földén,

⁴és az egyiptomiak minden hadán és lovain és szekerein: mimódon borították el azokat a vörös tenger vizei, mikor titeket kergettek, és eltörlötte őket az Úr e jelen napig;

⁵és nektek miket cselekedett a pusztában, míg e helyre jöttetek;

⁶és Dátánnak s Abironnak, Eliáb fiainak, ki Rúben fia volt; kiket a föld, száját kinyitván, elnyelt házaikkal, sátoraikkal és minden vagyonukkal, mely nekik Izraelben vala.

⁷A ti szemeitek látták az Úr minden nagy tetteit, melyeket cselekedett vala,

⁸hogy megtartsátok minden parancsait, melyeket én ma parancsolok nektek, és bemehessetek a földre, és bírhassátok azt, melyre bementek,

⁹és sok ideig éljetek azon, melyet esküvel igért az Úr atyáitoknak és az ő ivadékaiknak, a tejjel és mézzel folyó földön.

¹⁰Mert azon föld, melyet elfoglalni mégy, nem olyan, mint Egyiptom földe, melyből kijöttél, hol az elvetett magra öntözésűl víz vezettetik, mint a kertekbe;

¹¹hanem hegyes és mezős, az égből várván esőket.

¹²A te Urad Istened mindenkor megtekinti azt, és rajta vannak szemei az esztendő kezdetétől annak végeig.

¹³Ha tehát engedelmeskedtek parancsaimnak, melyeket én ma parancsolok nektek, hogy szeressétek Uratokat Isteneteket, és szolgáljatok neki teljes szivetekből és teljes lelketekből:

¹⁴korai és kései esőt ad földetekre, hogy begyüjtsétek a gabonát és bort és olajat;

¹⁵és a szénát a mezőkről a barmok táplálására, és hogy magatok is egyetek és megelégedjetek.

¹⁶Vigyázzatok, netalán megcsalattassék szivetek, és eltávozzatok az Úrtól, és idegen isteneknek szolgáljatok, és őket imádjátok;

¹⁷és az Úr megharaguván, bezárja az eget, hogy eső ne essék, se a föld ne adja meg termését, és csakhamar elveszszetek a jeles földről, melyet az Úr ad nektek.

¹⁸Vegyétek ez igéimet szivetekre és lelketekre, és kössétek azokat jelűl kezeitekre, és szemeitek közé függeszszétek.

¹⁹Tanitsátok meg fiaitokat, hogy azokról elmélkedjenek, mikor házadban ülsz és úton jársz, és lefekszel és fölkelsz.

²⁰Ird azokat házad ajtómellékeire és ajtóira,

²¹hogy a te és fiaid napjaitok megsokasodjanak a földön, melyről megesküdött az Úr atyáidnak, hogy nekik adja, míg az ég a föld felett lesz.

²²Mert ha megtartjátok a parancsokat, melyeket én nektek parancsolok, és megcselekszitek azokat, hogy a ti Uratokat Isteneteket szeressétek, és minden ő útain járjatok, hozzá ragaszkodván;

²³elveszti az Úr mind e nemzeteket szinetek előtt, és bírni fogjátok azokat, kik nálatoknál nagyobbak és erősebbek.

²⁴Minden hely, melyet lábatok tapod, tiétek lesz. A pusztától és Libanontól, a nagy folyótól, Eufratestől, a napnyugati tengerig lesznek határaitok.

²⁵Senki sem áll ellenetek; tőletek rettegést és félelmet ad majd a ti Uratok Istenetek mindazon földre, melyet tapodtok, a mint nektek mondotta vala.

²⁶Ime elétek adom ma az áldást és az átkot:

²⁷az áldást, ha engedelmeskedtek a ti Uratok Istenetek parancsainak, melyeket én ma parancsolok nektek;

²⁸az átkot, ha nem engedelmeskedtek a ti Uratok Istenetek parancsainak, hanem eltávoztok az útról, melyet én most nektek mutatok, és idegen istenek után jártok, kiket nem ismertek.

²⁹Mikor pedig a te Urad Istened beviszen téged ama földre, hová lakni mégy: mondd az áldást Garízim hegyén, és az átkot Hébal hegyén,

³⁰melyek a Jordánon túl vannak, az út mögött, mely napnyugotra hajol a kananeusok földén, kik a mezőségen laknak, Galgala ellenében, mely a messze benyúló völgy mellett vagyon.

³¹Mert ti átkeltek a Jordánon, hogy bírjátok a földet, melyet a ti Uratok Istenetek ád nektek, hogy tiétek legyen, és bírjátok azt.

³²Vigyázzatok tehát, hogy teljesítsétek a szertartásokat és itéleteket, melyeket én ma elétek adok.