¹Nyolczadnapon pedig szólítá Mózes Áront és az ő fiait és Izrael véneit, és mondá Áronnak:

²Végy a csordából egy borjút a bűnért, és egy kost égőáldozatra, mindkettőt hiba nélkülit, és azokat mutasd be az Úr előtt,

³és szólj Izrael fiainak: Vegyetek egy bakot a bűnért, és egy esztendős, hiba nélküli borjút és bárányt égőáldozatra,

⁴egy tulkot és kost békeáldozatra; és az Úr előtt öljétek meg azokat, mindenik áldozatnál olajjal vegyített lisztlángot mutatván be; mert ma az Úr megjelen nektek.

⁵Elhozák tehát mind, a mit Mózes parancsolt vala, a hajlék ajtajához; hol az egész sokaság jelenlétében

⁶mondá Mózes: Ez azon beszéd, melyet parancsolt az Úr; cselekedjétek meg, és az ő dicsősége megjelenik nektek.

⁷És mondá Áronnak: Járúlj az oltárhoz, és áldozzál bűnödért; mutass be egészen égő áldozatot, és könyörögj magadért és a népért. És mikor megölended a nép áldozatát, imádkozzál érette, mint az Úr parancsolta vala.

⁸És Áron mindjárt az oltárhoz járúlván, megölé a borjút a maga bűneért;

⁹melynek vérét hozzája vivék fiai, és abba mártván ujját, illeté az oltár szarvait, s a maradékot annak talapjára önté.

¹⁰És a kövéret és veséket és a máj hálóját, mint melyek a bűnért valók, megégeté az oltáron, mint az Úr parancsolta vala Mózesnek;

¹¹a húst pedig és bőrt a táboron kivül tűzzel égeté meg.

¹²Megölé az égőáldozatra való állatot is; és fiai hozzá vivék annak vérét, melyet az oltár körűl önte.

¹³A darabokra vagdalt áldozatot is, fejével és minden tagjával hozzája vivék; és mindezt megégeté az oltáron tűzzel,

¹⁴megmosván előbb vízzel a beleket és lábakat.

¹⁵És a nép bűneért áldozván, megölé a bakot, és megtisztítván az oltárt,

¹⁶égőáldozatot tőn,

¹⁷hozzá adván az áldozathoz az eledeláldozatokat, melyek együtt mutattatnak be, és azokat megégeté az oltáron a reggeli égőáldozat szertartásai nélkül.

¹⁸Megölé a tulkot is és a kost, a nép békeáldozatait; és fiai hozzája vivék a vért, melyet köröskörűl az oltárra önte.

¹⁹A tulok kövérét pedig és a kos farkát és a veséket ezek kövérével, és a máj hártyáját

²⁰a szegyekre tevék; és miután a kövérség mind megégett az oltáron,

²¹azok szegyeit és jobblapoczkáit elkülönzé Áron, fölemelvén az Úr előtt, mint Mózes parancsolta vala.

²²És kezeit kiterjesztvén a népre, megáldá azt. És így elvégezvén a bűnért való, az égő- és a békeáldozatokat, leszálla…

²³Bemenvén pedig Mózes és Áron a bizonyság hajlékába, és azután kijövén, megáldák a népet. És megjelenék az Úr dicsősége az egész sokaságnak;

²⁴és ime tűz jövén ki az Úrtól, megemészté az égő áldozatot és a kövérségeket, melyek az oltáron valának. Ezt látván a népsereg, dicséré az Urat, arczára borúlván.