¹És Áron fiai, Nadab és Abiu, vévén tömjénzőiket, tüzet tőnek azokba, és azon felűl jóillatú szert, az Úr elé idegen tüzet vivén, mi nekik nem vala parancsolva.

²És tűz jövén ki az Úrtól, megemészté őket, és meghalának az Úr előtt.

³És mondá Mózes Áronnak: Ez az, mit az Úr szólott: Megszenteltetem azokban, kik hozzám közelgetnek, és az egész nép színe előtt megdicsőíttetem. Mit hallván Áron, hallgata.

⁴Mózes pedig szólítván Mízaelt és Elizafant, Ózielnek, Áron atyja bátyjának fiait, mondá nekik: Menjetek és vigyétek el atyátokfiait a szentélyből, és vigyétek a táboron kivűl.

⁵És azonnal menvén, kivivék őket, a mint feküsznek vala, gyolcs ruhákba öltözve, és kiveték, mint nekik parancsolva volt.

⁶És Mózes szóla Áronnak és fiainak, Eleazarnak és Itamarnak: Fejeteket meg ne meztelenítsétek, és ruháitokat meg ne szaggassátok, nehogy meghaljatok, és az egész gyülekezetre harag gerjedjen. Atyátokfiai és Izrael egész háza sirathatják az égést, melyet az Úr támasztott vala;

⁷de ti ne menjetek ki a hajlék ajtaján, egyébkint elvesztek; mert a szent kenet olaja vagyon rajtatok. Kik mindent Mózes parancsa szerint cselekvének.

⁸És mondá az Úr Áronnak:

⁹Bort vagy más részegítőt ne igyál se te, se fiaid, mikor bementek a bizonyság hajlékába, hogy meg ne haljatok; mert örök parancs ez nemzedékeitekben;

¹⁰hogy különbséget tudjatok tenni a szent és szenteletlen, a megfertőzött és tiszta között;

¹¹és tanítsátok Izrael fiait minden törvényeimre, melyeket az Úr mondott nekik Mózes által.

¹²És Mózes szóla Áronnak és fiainak, Eleazarnak és Itamarnak, kik megmaradtak vala: Vegyétek az eledeláldozatot, mely megmaradott az Úr áldozatából, és egyétek meg azt kovász nélkül az oltár mellett, mert szentséges az;

¹³egyétek pedig a szent helyen, mi neked és fiaidnak adatott az Úr áldozataiból, a mint parancsoltatott nekem.

¹⁴A bemutatott szegyet is és az elkülönzött lapoczkát egyétek meg igen tiszta helyen, te és fiaid és leányaid veled; mert neked és magzataidnak tartattak fenn azok Izrael fiainak üdvösséges áldozataiból;

¹⁵mivelhogy a lapoczkát és szegyet és a kövérséget, melyek megégettetnek az oltáron, fölemelték az Úr előtt, és téged illetnek és fiaidat örök törvénynyel, mint az Úr parancsolta vala.

¹⁶E közben, mikor Mózes a bakot kereste, mely a bűnért bemutattatott vala, megégve találá azt; és megharaguván Áron fiaira, Eleazarra és Itamarra, kik megmaradtak vala, mondá:

¹⁷Miért nem ettétek meg a szenthelyen a bűnért való áldozatot, mely szentséges és nektek adatott, hogy viseljétek a sokaság gonoszságát, és könyörögjetek érette az Úr színe előtt;

¹⁸főképen minthogy annak véréből nem vitetett a szentélybe, és meg kellett volna ennetek a szent helyen, a mint nekem parancsoltatott?

¹⁹Felelé Áron: Ma mutattatott be a bűnért való és az égőáldozat az Úr előtt; rajtam pedig, látod, mi történt. Mikép ehettem volna meg azt, vagy tetszhettem-e szolgálatomban keseredett szivvel?

²⁰Ezt hallván Mózes, mentségét jóváhagyá.