¹Ezekiás tehát országlani kezde, midőn huszonöt esztendős volt, és huszonkilencz esztendeig országla Jerusalemben; anyja neve Abia vala, Zakariás leánya.

²És azt cselekvé, a mi kedves volt az Úr színe előtt, mindazok szerint, miket atyja, Dávid cselekedett vala.

³Országlása első esztendejében és hónapjában megnyitá az Úr házának ajtait és megújítá azokat.

⁴És elhozá a papokat és levitákat, és egybegyüjté őket a napkeleti utczában,

⁵és mondá nekik: Halljatok engem, leviták! és szenteltessetek meg; tisztítsátok meg atyáitok Ura Istene házát, és hordjatok ki minden undokságot a szentélyből.

⁶Atyáink vétkeztek és gonoszat cselekedtek a mi Urunk Istenünk színe előtt, elhagyván őt, elfordították orczáikat az Úr hajlékától, és háttal fordultak hozzája.

⁷Bezárták az ajtókat, melyek a tornáczban valának, és eloltották a lámpákat, és jóillatszert nem gyujtottak, és égőáldozatokat nem tettek a szentélyben Izrael Istenének.

⁸Azért felindult az Úr haragja Júdára és Jerusalemre, és elszéledésre adta őket és veszedelemre és süvöltésre, a mint magatok látjátok szemeitekkel.

⁹Ime elhullottak atyáink fegyver által, fiaink és leányaink és feleségeink fogva vitettek e vétek miatt.

¹⁰Most azért szándékom, hogy szövetségre lépjünk Izrael Ura- Istenével, és elfordítja rólunk haragja búsúlását.

¹¹Fiaim! el ne mulasszátok ezt; titeket választott az Úr, hogy előtte álljatok és szolgáljatok neki, és tiszteljétek őt, és gyujtsatok neki jóillatszert.

¹²Fölkelének tehát a leviták: Amazai fia, Mahat, és Azariás fia, Joel, Kaat fiai közől; Merari fiai közől pedig Abdi fia, Cisz, és Jaláleel fia, Azariás; Gerzon fiai közől pedig Szemma fia, Joah, és Joah fia, Eden.

¹³Elizafan fiai közől pedig Szamri és Jáhiel; Azaf fiai közől is Zakariás és Mataniás;

¹⁴és Héman fiai közől Jáhiel és Szemei; de Iditun fiai közől is Szemeiás és Óziel.

¹⁵És egybegyűjték atyjokfiait, és megszenteltetvén, bemenének a király meghagyása és az Úr parancsa szerint, hogy megtisztítsák az Isten házát.

¹⁶A papok is bemenvén az Úr templomába, hogy azt megszenteljék, kihordának minden undokságot, melyet ott benn találtak vala az Úr háza tornáczában, mit a leviták felvőnek és kivivének Cedron patakjához.

¹⁷Elkezdék pedig tisztítani az első hó első napján, és azon hó nyolczadik napján bemenének az Úr templomának csarnokába, és megtisztíták a templomot nyolcz napig; és azon hó tizenhatodik napján, a mit kezdettek, elvégezék.

¹⁸És bemenének Ezekiás királyhoz, és mondák neki: Megszenteltük az Úr egész házát és az égőáldozat oltárát és annak edényeit, a kitett kenyerek asztalát is minden edényeivel együtt,

¹⁹és a templom minden eszközét, melyeket megfertőztetett volt Ákáz király országlásában, miután vétkezett; és ime kitétetett minden az Úr oltára elé.

²⁰És fölkelvén reggel Ezekiás király, egybegyüjté a város minden fejedelmeit, és fölméne az Úr házába;

²¹és összesen hét tulkot vivének áldozatra és hét kost, hét bárányt és hét bakot a bűnért, az országért, a szentélyért, Júdáért, és mondá a papoknak, Áron fiainak, hogy áldozzák föl az Úr oltárán.

²²Megölék tehát a tulkokat, és a papok vevék a vért, és azt az oltárra önték; megölék a kosokat is, és azok vérét az oltárra önték; feláldozák a bárányokat is, és a vért az oltárra önték.

²³Elhozák a bűnért való bakokat a király és az egész sokaság elé, és kezeiket azokra tevék,

²⁴és a papok feláldozák azokat, és elönték azok vérét az oltár előtt egész Izraelnek megtisztulására; mert megparancsolta vala a király, hogy égőáldozat legyen egész Izraelért és a bűnért.

²⁵Rendele levitákat is az Úr házába czimbalmokkal, hárfákkal és czitarákkal Dávid király és Gad látó és Nátán próféta rendelése szerint; mivelhogy az Úr parancsa volt az prófétái által.

²⁶És eléállának a leviták Dávid hangszereivel, és a papok a harsonákkal.

²⁷És megparancsolá Ezekiás, hogy égőáldozatokat tegyenek az oltáron, és mikor égőáldozatokat tettek, dicséretet kezdének énekelni az Úrnak, és harsonákat fújni és zengeni különféle hangszerekkel, melyeket Dávid, Izrael királya készített vala.

²⁸Imádkozván pedig az egész sereg, az énekesek és harsonázók tisztökben eljárnak vala, miglen az égőáldozat elvégezteték.

²⁹És mikor elvégeztetett az áldozat, meghajola a király és a vele lévők mindnyájan, és imádkozának.

³⁰És megparancsolá Ezekiás és a fejedelmek a levitáknak, hogy dicsérjék az Urat Dávid és Azaf látó beszédeivel; kik őt nagy vigassággal dicsérék, és meghajlott térddel imádák.

³¹Ezekiás pedig ezeket is mondá: Megtöltöttétek kezeiteket az Úrnak, járuljatok elő és tegyetek áldozatokat és dicséreteket az Úr házában. Tőn tehát az egész sokaság áldozatokat és dicséreteket, és égőáldozatokat ajtatos szivvel.

³²Az égőáldozatok száma pedig, melyeket a sokaság áldozott, ez volt: hetven tulok, száz kos, kétszáz bárány.

³³És szentelének az Úrnak hatszáz tulkot és háromezer juhot.

³⁴A papok pedig kevesen valának, és nem lehettek elegendők, hogy az égőáldozatok bőreit levonják; azért atyjokfiai, a leviták segíték őket, mig elvégezteték a dolog, és megszenteltettek a papok; mert a leviták könnyebb szertartással szenteltettek föl, mint a papok.

³⁵Igen sok vala tehát az égőáldozat, a békeáldozatok kövére és az égőáldozatok italáldozata; és elvégezteték az Úr házában a tisztelet.

³⁶És örvende Ezekiás és az egész nép, hogy az Úr szolgálata elvégződött; mert hirtelen akarák azt véghez vinni.