¹Faceénak, Romélia fiának tizenhetedik esztendejében lőn király Ákáz, Joatamnak, Júda királyának fia.

²Húsz esztendős vala Ákáz, midőn országlani kezde, és tizenhat esztendeig országla Jerusalemben; nem cselekvé, a mi kedves vala az ő Ura Istene színe előtt, mint atyja, Dávid;

³hanem Izrael királyainak útján jára; azonfölűl fiát is föláldozá, átvivén a tüzön a pogányok bálványozása szerint, kiket szétszórt az Úr Izrael fiai előtt.

⁴Áldozatokat is teszen és jó illatszert gyujt vala a magas helyeken és halmokon és minden lombos fa alatt.

⁵Akkor fölméne Szíria királya, Rázin, és Romélia fia, Facee, Izrael királya, Jerusalembe hadakozni, és megszállván Ákázt, nem győzheték meg őt.

⁶Az időben visszavevé Szíria királya, Rázin, Szíriának Ailáját, és kiűzé a zsidókat Ailából; és az idumeusok jövének Ailába, és ott lakának mind e napiglan.

⁷Ákáz pedig követeket külde az asszíriusok királyához, Teglatfalaszárhoz, mondván: Szolgád és fiad vagyok; jőj fel, és szabadíts meg engem a szíriai király kezéből, és Izrael királya kezéből, kik feltámadtak ellenem.

⁸És összeszedvén az ezüstöt és aranyat, mely az Úr házában és a király kincstárában találtathatott, az asszíriusok királyának ajándékokat külde.

⁹Ki engede is akaratjának; mert az assziriusok királya fölméne Damaskusba, és elpusztítá azt, és annak lakóit átvivé Cirenébe, Rázint pedig megölé.

¹⁰Ákáz király pedig eléje méne az asszíriusok királyának, Teglatfalaszárnak Damaskusba. És látván az oltárt Damaskusban, Ákáz király Uriás paphoz küldé annak rajzát és mását minden műve szerint.

¹¹És fölépíté Uriás pap az oltárt mindazok szerint, miket Ákáz király Damaskusból parancsolt vala, úgy cselekvék Uriás pap, mig megjöve Ákáz király Damaskusból.

¹²És mikor megjött a király Damaskusból, látá az oltárt, és megtisztelé azt; és fölméne, áldozván égőáldozatokat és azok eledeláldozatait;

¹³italáldozatokat is áldozván, és elöntvén a békeáldozatok vérét, melyeket az oltáron áldozott vala.

¹⁴A rézoltárt pedig, mely az Úr előtt vala, elvivé a templomból és az oltár helyéről és az Úr templomának helyéről, és az oltár éjszaki oldala felé tevé azt.

¹⁵És parancsola Ákáz király Uriás papnak, mondván: A nagyobbik oltáron áldozd a reggeli égőáldozatot és az esti eledeláldozatot, a király égőáldozatát és annak eledeláldozatát, az egész föld népe égőáldozatát és azok eledel- és italáldozatait, és az égőáldozatok minden vérét és egyéb áldozatok minden vérét arra öntsd; a rézoltár pedig legyen készen akaratomra.

¹⁶Uriás pap tehát mindazok szerint cselekvék, miket Ákáz király parancsolt vala.

¹⁷Elvevé pedig Ákáz király a faragott talapokat, és az üstöt, mely azok fölött vala, és a tengert letevé a réz tulkokról, melyek azt tartják vala, és a kőpadlatra tevé.

¹⁸A szombat hajlékát is, melyet épített vala a templomban, és a király külső bejáró helyét is az Úr templomává fordítá az asszíriusok királya miatt.

¹⁹Ákáz többi dolgai pedig, melyeket cselekedett, azok nem irattak-e meg Júda királyainak krónika-könyvében?

²⁰És Ákáz elaluvék atyáival, és eltemetteték azokkal Dávid városában, és fia, Ezekiás lőn király helyette.