¹És szóla Dávid király az egész gyülekezetnek: Egyedűl fiamat, Salamont választotta Isten, s ő még gyermek és gyenge; a munka pedig nagy, mert nem embernek, hanem Istennek készíttetik lakóhely.

²Én pedig teljes erőmmel elkészítettem az én Istenem házára a költséget: aranyat az arany, és ezüstöt az ezüst, rezet a réz, vasat a vas, fákat a fa-edényekre; és ónixköveket, és mintegy festetteket és különféle szinűeket, és mindenféle drága követ, és pároszi márványt bőségesen;

³és ezek fölött, a miket az én Istenem házába bemutattam sajátomból, aranyat és ezüstöt, adok az én Istenem templomához, azokat kivéve, miket a szent házhoz készítettem,

⁴háromezer talentom aranyat az ofiri aranyból; és hétezer talentom próbált ezüstöt, a templom falainak beborítására;

⁵és mindenütt, a hol arany szükséges, aranyból, és a hol ezüst szükséges ezüstből legyenek a művek a mesterek kezei által. És a ki önként ajánl, ma töltse meg kezét, és a mit akar, mutassa be az Úrnak.

⁶Igérének tehát a családok fejedelmei, és Izrael nemzetségének főemberei, és az ezredesek és századosok, és a király jószágainak fejedelmei,

⁷és adának az Isten háza művére ötezer talentom és tízezer darab aranyat; tízezer talentom ezüstöt, és tizennyolczezer talentom rezet, százezer talentom vasat is.

⁸És a kinél kövek csak találtattak, az Úr házának kincseihez adák a gerzonni Jáhiel keze által.

⁹És örvende a nép, midőn az ajándékokat önként igérék; mert teljes szivből ajánlák azokat az Úrnak; de Dávid király is nagy örömmel vígada.

¹⁰És áldá az Urat az egész sokaság előtt és mondá: Áldott vagy atyánk, Izrael Ura Istene, öröktől fogva mindörökké.

¹¹Tied, Uram! a fölség és hatalom, a dicsőség és győzelem; és dicséret neked: mert minden, a mi az égben és földön van, tied; tied Uram az ország, és te minden fejedelmek fölött vagy.

¹²Tied a gazdagság és tied a dicsőség; te mindeneken uralkodol, kezedben az erő és hatalom; kezedben a nagyság és mindenek birodalma.

¹³Most azért, mi Istenünk! hálát adunk neked, és dicsérjük a te dicsőséges nevedet.

¹⁴Ki vagyok én, és ki az én népem, hogy mindezeket igérhessük neked? Minden tied, és a mit kezedből vettünk, azt adtuk neked.

¹⁵Mert zarándokok vagyunk előtted és jövevények, mint atyáink mindnyájan. Napjaink, mint az árnyék a földön, és semmi maradás nincsen itt.

¹⁶Urunk Istenünk! e bőség, melyet készítettünk, hogy szent nevednek ház építessék, mind a te kezedből vagyon, és minden tied.

¹⁷Tudom, én Istenem! hogy a sziveket megpróbálod, és az együgyűséget szereted; azért én is szivem együgyűségében örömmel ajánlottam fel mindezeket, és néped, mely itt találtatott, láttam, hogy nagy örömmel adta neked az ajándékokat.

¹⁸Atyáink, Ábrahám és Izsák és Izrael Ura Istene! őrizd meg örökké szivök ez akaratját, és e szándék maradjon meg mindenkor a te tiszteletedre.

¹⁹Salamon fiamnak is adj tökéletes szivet, hogy megtartsa parancsaidat, bizonyságaidat és szertartásaidat, és cselekedjék meg mindeneket, és építse föl a házat, melynek költségét elkészítettem.

²⁰Parancsolá pedig Dávid az egész gyülekezetnek: Áldjátok a mi Urunkat Istenünket. És az egész gyülekezet áldá atyái Urát Istenét; és lehajolának és leborúlának az Isten előtt, és azután a király előtt.

²¹És áldozatokat tőnek az Úrnak, és égőáldozatúl áldozának másodnap ezer tulkot, ezer kost, ezer bárányt, azok italáldozataival, és minden rendtartással nagy bőségben egész Izraelért.

²²És evének és ivának az Úr előtt az napon nagy vigasággal. És másodszor kenék föl Dávid fiát, Salamont; fejedelemmé kenék pedig őt az Úrnak, és Szádokot főpappá.

²³És Salamon az Úr királyi székébe üle királyúl atyja, Dávid helyett, és mindeneknek tetszék, és egész Izrael engedelmes lőn neki.

²⁴Sőt mindnyájan a fejedelmek is és a hatalmasok és Dávid király minden fiai kezet adának, hódolván Salamon királynak.

²⁵Fölmagasztalá tehát az Úr Salamont egész Izraelen, és oly dicsőséges országlást ada neki, minő egy királynak sem volt előtte Izraelben.

²⁶Igy országlott Izai fia, Dávid egész Izraelen.

²⁷És a napok száma, melyekben Izrael fölött országlott, negyven esztendő volt. Hebronban hét esztendeig országla, és Jerusalemben harminczhárom esztendeig.

²⁸És jó vénségben hala meg, teljes lévén napokkal és gazdagsággal és dicsőséggel. És fia, Salamon lőn király helyette.

²⁹Dávid király első és végső dolgai pedig megirattak Sámuel látó könyvében, és Nátán próféta könyvében, és Gád látó könyvében,

³⁰és egész országlása és hatalma, és az idők, melyek alatta lefolytak, úgy Izraelben, mint a föld egyéb országaiban.