1Egybehivá tehát Dávid Izrael minden fejedelmeit, a nemzetségek vezéreit és a seregek előljáróit, kik a királynak szolgálnak vala, az ezredeseket és századosokat is, és a kik gondviselői valának a király vagyonának és jószágainak, és önnön fiait a kamarásokkal, és a hatalmasokat és a hadsereg legerősbjeit Jerusalembe.
2És midőn felkelt a király és megállott, mondá: Hallgassatok engem, atyámfiai és én népem! Szándékom volt házat építeni, melyben megnyugodjék az Úr szövetségszekrénye és a mi Istenünk lábainak zsámolya; és az építésre mindeneket elkészítettem.
3De az Isten mondá nekem: Ne építs házat az én nevemnek, mivel hadakozó férfiú vagy és vért ontottál;
4hanem engem választott Izrael Ura Istene atyám egész házából, hogy király legyek Izraelen mindörökké, mert Júdából választott fejedelmeket, Júda házából pedig atyám házát, és atyám fiai közől tetszett neki engem választani királynak egész Izrael fölött.
5De az én fiaim közől is (mert sok fiat adott nekem az Úr) fiamat, Salamont választotta, hogy az Úr országának királyi székébe üljön Izrael fölött,
6és mondá nekem: Salamon, a te fiad építi föl az én házamat és tornáczaimat; mert őt magamnak fiammá választottam, és én neki atyja leszek;
7és megerősítem országát mindörökké, ha állhatatosan megcselekszi parancsaimat és itéleteimet, a mint ma is.
8Most tehát Izrael egész gyülekezete előtt a mi Istenünk hallatára, tartsátok meg és vizsgáljátok a mi Urunk Istenünk minden parancsait, hogy a jó földet bírjátok, és azt fiaitoknak hagyjátok utánatok mindörökké.
9Te pedig fiam, Salamon! ismerjed atyád Istenét, és szolgálj neki tökéletes szivvel és készakarattal; mert az Úr minden szivet megvizsgál, és az elmék minden gondolatát érti. Ha keresed őt, megtalálod; ha pedig elhagyod őt, elvet téged örökre.
10Most azért, mivel téged választott az Úr, hogy fölépitsd a szentély házát, légy erős és végezd el.
11Dávid tehát fiának, Salamonnak adá rajzát a csarnoknak és templomnak, a pinczéknek és teremnek, a belső kamaráknak és a kegyelem házának,
12és mind a szándéklott tornáczoknak is és kamaráknak köröskörűl az Úr háza kincseire és a szent helyek kincseire;
13és a papok és leviták rendeinek elosztását az Úr házának minden dolgaira, és az Úr temploma szolgálatának minden edényeire;
14aranyat mérve a szolgálat minden edényeire; ezüstöt is mérve, a szolgálati edények különségéhez képest;
15az arany gyertyatartókra is és azok lámpáira aranyat, mindenik gyertyatartó és lámpa mértékéhez képest; hasonlóképen az ezüst gyertyatartókra is és lámpáira a mérték különségéhez képest ada súly szerint ezüstöt.
16A kitett kenyerek asztalaira is ada aranyat az asztalok különségéhez képest, hasonlóképen ezüstöt is más ezüst asztalokra;
17a villácskákra is és a csészékre és tömjénzőkre tiszta aranyból, és az arany oroszlánkákra, a mérték mivolta szerint osztogata, mérve mindenik oroszlánkára; hasonlóképen az ezüst oroszlánokra is külön mértékű ezüstöt választa.
18Az oltárra pedig, melyen a jóillatú szer gyújtatik, tiszta aranyat ada; abból vala készítendő a szárnyaikat kiterjesztő és az Úr szövetségszekrényét befedő kerubok szekerének képe is.
19Mindenek, úgymond, az Úr kezével iratva jutottak hozzám, hogy az előkép minden művét értsem.
20Monda még Dávid, fiának, Salamonnak: Férfiasan cselekedjél, és légy erős, és csináld meg ezt; ne félj és ne rettegj; mert az én Uram Istenem veled lesz és nem marad el tőled, el sem hagy, miglen elvégezed az Úr háza szolgálatának minden művét.
21Ime a papok és leviták osztályai az Úr házának minden szolgálatára veled vannak és készek, és mind a fejedelmek, mind a nép minden parancsodat meg tudják cselekedni.