¹És mondá Dávid: Ez az Isten háza, és ez Izrael égőáldozatának oltára.

²És megparancsolá, hogy gyűljenek egybe mindnyájan a jövevények Izrael földéről, és azokból kőfaragókat rendele, hogy köveket vágjanak és faragjanak, és fölépittessék az Isten háza.

³Igen sok vasat is készíte Dávid az ajtók szegeinek, kapcsoknak és foglalásoknak, és számtalan mértékű rezet.

⁴A czedrusfákat meg sem számlálhatták, melyeket a szidoniusok és tírusiak hoztak Dávidnak.

⁵És mondá Dávid: Salamon, az én fiam kicsiny és gyönge gyermek: a háznak pedig melyet az Úrnak akarok építtetni, olyannak kell lennie, hogy minden tartományokban híre legyen; azért elkészítem neki, a mi szükséges. És ez okért készíte el halála előtt minden költséget.

⁶És eléhívá fiát, Salamont, és megparancsolá neki, hogy házat építsen Izrael Ura- Istenének.

⁷És mondá Dávid Salamonnak: Fiam! az volt akaratom, hogy házat építsek Uram Istenem nevének;

⁸de az Úr beszéde lőn hozzám mondván: Sok vért ontottál, és sok hadat viseltél; nem építhetsz házat az én nevemnek, annyi vért ontván előttem.

⁹A fiú, ki neked születik, igen csendes férfiú leszen; mert nyugtot adok neki minden ellenségeitől köröskörűl, és ez okért békeségesnek fog hivatni, és békét és nyugalmat adok Izraelnek az ő teljes napjaiban.

¹⁰Ő fog építeni házat az én nevemnek, és ő fiam lesz, és én atyja leszek, és megerősítem országlása királyi székét Izraelen mindörökre.

¹¹Most tehát, fiam, az Úr legyen veled, légy szerencsés, és építs házat a te Urad- Istenednek, a mint szólott felőled.

¹²És adjon az Úr neked okosságot és értelmet, hogy igazgathassad Izraelt, és megőrizhessed a te Urad Istened törvényét;

¹³mert akkor fogsz boldogúlni, ha megtartod a parancsokat és itéleteket, melyeket az Úr Mózesnek parancsolt, hogy tanítsa Izraelt; légy erős, és cselekedjél férfiasan; ne félj, és ne rettegj.

¹⁴Ime én szegénységemben elkészítettem az Úr házához a költséget, százezer talentom aranyat, és ezerszer ezer talentom ezüstöt, a réz pedig és a vas megmérhetetlen, mert sokasága a számot meghaladja; és fákat és köveket készítettem minden szükségre.

¹⁵Vannak igen sok műveseid is, kővágóid, kőműveseid és ácsaid, és minden mesterséges műre okos embereid

¹⁶aranyra és ezüstre, rézre és vasra, melynek száma nincsen. Kelj föl azért és építs, és az Úr veled leszen.

¹⁷És megparancsolá Dávid Izrael minden fejedelmeinek, hogy segítsék fiát, Salamont.

¹⁸Látjátok, úgymond, hogy a ti Uratok Istenetek veletek vagyon, és nyugalmat adott nektek köröskörűl, és minden ellenségteket kezetekbe adta, és meghódolt a föld az Úr előtt és az ő népe előtt.

¹⁹Azért adjátok arra sziveteket és lelketeket, hogy a ti Uratokat Isteneteket keressétek; és keljetek föl és építsetek szentélyt az Úr Istennek, hogy bevitessék az Úr szövetségszekrénye és az Úrnak szentelt edények a házba, mely az Úr nevének építtetik.