¹Házakat is építe magának Dávid városában, és helyet készíte az Isten szekrényének, és sátort vona föl annak.

²Akkor mondá Dávid: Nem szabad akárkinek hordozni az Isten szekrényét, hanem csak a levitáknak, kiket az Úr választott, hogy azt hordozzák, és hogy szolgáljanak neki mindörökké.

³És egybegyűjté egész Izraelt Jerusalemben, hogy az Isten szekrénye helyére hozassék, melyet melyet annak készitett vala.

⁴És Áron fiait is és a levitákat.

⁵Kaat fiai közől Uriel volt a fejedelem, és atyjafiai százhuszan.

⁶Merari fiai közől Azaia a fejedelem, és atyjafiai kétszáz húszan.

⁷Gerzom fiai közől Joel a fejedelem, és atyjafiai százharminczan.

⁸Elizafan fiai közől Szemeiás a fejedelem, és atyjafiai kétszázan.

⁹Hebron fiai közől Eliel a fejedelem, és atyjafiai nyolczvanan.

¹⁰Oziel fiai közől Aminadab a fejedelem, és atyjafiai száztizenketten.

¹¹És Dávid hivatá Szádokot és Abiatart, a papokat és levitákat, Urielt, Azaiát, Joelt, Szemeiást, Elielt és Aminadabot;

¹²és mondá nekik: Ti, kik a leviták nemzetségeinek fejedelmei vagytok, szenteljétek meg magatokat atyátokfiaival együtt, és hozzátok el Izrael Ura Istene szekrényét azon helyre, mely annak készíttetett;

¹³nehogy mint az előtt, mivel jelen nem voltatok, megvert minket az Úr, úgy legyen most is, ha valami tilalmast cselekszünk.

¹⁴Megszenteltetének tehát a papok és leviták, hogy Izrael Ura Istene szekrényét hordozzák.

¹⁵És elvivék Lévi fiai az Isten szekrényét, a mint parancsolta vala Mózes az Úr igéje szerint, magok vállain, rudakon.

¹⁶És mondá Dávid a leviták fejedelmeinek, hogy atyjokfiai közől énekeseket rendeljenek hangszerekkel, tudniillik hárfákkal és lantokkal és czimbalmokkal, hogy a magasságban hangozzék a vigasság zengése.

¹⁷És elrendelék a levitákat: Hémamot, Joel fiát, és atyjafiai közől Azafot, Barakiás fiát; Merari fiaiból, azok atyjafiai közől pedig Etant, Kaszaia fiát.

¹⁸És velök atyjokfiait a második rendben: Zakariást és Bent, Jazielt és Szemiramotot, Jahielt és Anit, Eliabot és Banaiást, Maaziást és Matatiást, Elifalut és Macemiást, Obededomot és Jehielt ajtónállóknak.

¹⁹Továbbá az éneklők: Héman, Azaf és Etan, rézczimbalmokkal zengének.

²⁰Zakariás pedig, és Oziel, Szemiramot és Jahiel, Ani és Eliab, Maaziás és Banaiás hárfákkal titkokat énekelének.

²¹Továbbá Matatiás és Elifalu, Maceniás és Obededom, Jehiel és Ozaziu a nyolczhuros czitarákon énekelék a győzelem énekét.

²²Koneniás pedig, a leviták fejedelme, a hangszónak igazgatója vala az énekek elkezdésében; mert igen bölcs vala.

²³És Barakias és Elkana a szekrény ajtónállói valának.

²⁴Továbbá Szebeniás és Josafát, Natánael és Amazai, Zakariás és Banaiás és Eliezer papok az Isten szekrénye előtt harsonázának; és Obededom és Jehiás a szekrény ajtónállói valának.

²⁵Annakokáért Dávid és Izrael minden vénei és az ezredesek elmenének, hogy az Úr szövetségszekrényét elhozzák Obededom házából vigassággal.

²⁶És miután megsegítette Isten a levitákat, kik az Úr szövetségszekrényét hordozzák, hét tulok áldoztaték és két kos.

²⁷Dávid pedig bibor köntösbe öltözött vala, és mind a leviták is, kik a szekrényt vivék, és az énekesek, és Koneniás a hangszónak fejedelme az énekesek között; de Dávid is felöltözött vala gyolcs efodba.

²⁸És egész Izrael kiséré az Úr szövetségszekrényét vigassággal és kürt és harsonák, czimbalmok és hárfák és czitarák zengésével.

²⁹És mikor az Úr szövetség szekrénye Dávid városához jutott, Saul leánya, Mikol kitekintvén az ablakon, látá Dávid királyt ugrálni és játszani, és megutálá őt szivében.