1Ezek is Dávidhoz jövének Szicelegbe, mikor még Cis fia, Saul elől futott, kik igen erős és jeles hadakozók valának,
2kézíjat vonván, és mindkét kézzel köveket hajigálván parittyákból, és nyilakat lövöldözvén. Saul atyjafiai közől Benjaminból:
3A legfőbb Ahiézer és Joas, Szamaa fiai Gabaátból, és Jaziel és Fallet, Ázmot fiai, és Baraka és Jehu Anatótból.
4És Szamaiás Gábaonból, legerősebb a harmincz között és a harmincz fölött.
5Jeremiás és Jeheziel, Johanan és Jezabad Gaderotból,
6És Eluzai és Jerimut, Baalia és Szamaria, és Szafatia Harufból.
7Elkana és Jezia, Azareel és Joezer és Jeszbaam, Karehimból;
8Joela is és Zabadia, Jeroham fiai, Gedorból.
9De Gaddiból is szökének Dávidhoz, midőn a pusztában lappangott, igen erős férfiak és legjobb hadakozók, paizs- és dárdaviselők; az ő orczájok, mint az oroszlán arcza, és gyorsak, mint a vadkecskék a hegyeken:
10Ézer az első fejedelem, Obdiás második, Eliab harmadik,
11Maszmana negyedik, Jeremiás ötödik,
12Éti hatodik, Eliel hetedik,
13Johanan nyolczadik, Elzebad kilenczedik,
14Jeremiás tizedik, Makbanai tizenegyedik;
15Gád fiai közől ezek a had fejedelmei; a legutolsó, száz vitéz hadnagya vala, és a legelső, ezeré.
16Ezek, a kik átkeltek első hónapban a Jordánon, midőn partjain fölül szokott kiáradni; és megszalasztották mind, kik a völgyekben laknak vala, napkeleti és napnyugoti részen.
17Jövének pedig Benjaminból és Júdából is az erősséghez, melyben Dávid lakik vala.
18És kiméne Dávid eléjök, és mondá: Ha békeségesen jöttetek hozzám, hogy megsegítsetek engem, hozzátok foglaltassék szívem; ha pedig leselkedtek utánam ellenségeimért, holott kezeimben gonoszság nincsen, lássa atyáink Istene, és itélje meg.
19Fölindítá pedig a Lélek Amazait, a harmincz közől való fejedelmet, és mondá: Tieid vagyunk, oh Dávid! és veled, Izai fiai! békeség, békeség neked, és békeség a te segítőidnek: mert a te Istened megsegít téged. Dávid tehát befogadá őket, és a sereg fejedelmeivé rendelé.
20Továbbá Manasszesből is szökének Dávidhoz, mikor a filiszteusokkal Saul ellen mégyen vala, hogy hadakozzék, de nem harczola velök; mert tanácsot tartván a filiszteusok fejedelmei, visszaküldék őt mondván: Fejünk veszedelmével visszatér urához, Saulhoz
21Mikor tehát visszatére Szicelegbe, hozzája szökének Manasszesből: Ednás és Jozabad, Jedihel és Mihály, Ednás és Jozabad, Eliu és Salati, ezerek fejedelmei Manasszesben.
22Ezek adának segitséget Dávidnak a rablók ellen; mert mindnyájan igen erős férfiak valának, és fejedelmekké lőnek a seregben.
23De mindennap is jövének Dávidhoz őt segíteni, míg számuk nagy lett, mint az Isten hada.
24És ez száma a had fejedelmeinek, kik Dávidhoz jöttek, midőn Hebronban volt, hogy Saul országát neki adják az Úr igéje szerint:
25Júda fiaiból paizs- és dárdaviselők hatezer nyolczszázan, viadalra készek.
26Simeon fiaiból igen erős férfiak viadalra, hétezer százan.
27Lévi fiaiból négyezer hatszázan.
28Jojada fejedelem is Áron törzsökéből, és vele háromezer hétszázan.
29Szádok, jeles erkölcsű fiú is, és atyja háza, huszonkét fejedelem.
30Benjamin fiaiból pedig Saul atyjafiai közől háromezeren; mert azok nagy része még Saul házát követi vala.
31Továbbá Efraim fiaiból húszezer nyolczszázan, igen erősek, nevezetes férfiak rokonságaikban.
32És Manasszes félnemzetségéből tizennyolczezeren jövének, mindenik az ő neve szerint, hogy Dávidot királylyá emeljék.
33Isszakar fiaiból is tanult férfiak, kik tudtak minden időt a parancsolásra, mit kelljen cselekedni Izraelnek, kétszáz fejedelem; a többi nemzetség pedig mind azok tanácsát követé.
34Továbbá Zabulonból, kik harczra kimentek és seregben állanak vala, hadi fegyverekkel készen lévén, ötvenezeren jövének segítségére, nem kettős szívvel.
35És Neftaliból ezer fejedelem, és velök paizs- és dárdaviselők, harminczhét ezren.
36Dánból is harczra készek huszonnyolcz ezer hatszázan.
37És Áserből viadalra menők és harczra kihivók negyvenezeren.
38A Jordánon túl pedig Rúben és Gád fiai közől és Manasszes nemzetségének fele részéből hadi fegyverekkel készek, százhúszezeren.
39Mindezen hadakozó és viadalra kész férfiak tökéletes szívvel jövének Hebronba, hogy királylyá emeljék Dávidot egész Izraelen; de a többi izraeliták is mindnyájan egy szívvel valának, hogy Dávid legyen királylyá.
40És harmadnapig voltak ott Dávidnál, evén és iván: mert készítettek vala nekik atyjokfiai.
41De a kik mellettök valának is egész Isszakarig, Zabulonig és Neftaliig, kenyereket hozának szamarakon és tevéken, öszvéreken és ökrökön eleségre; lisztet, fügecsomókat, aszúszőlőt, bort, olajat, ökröket, kosokat nagy bőséggel: mert öröm vala Izraelben.