¹Látám az Urat állani az oltáron, ki ezt mondá: Üsd meg az ajtósarkat, hogy megrendűljenek a felső küszöbök; mert fösvénység vagyon mindenek fejében. És maradványaikat fegyverrel ölöm meg, és nem lesz menekvésök. Elfutnak, és nem szabadúl meg közőlük, a ki elfut.

²Ha pokolig mennek is le kihozza onnan őket az én kezem; ha az égig mennek is föl, levonom őket onnan;

³ha a Kármél tetején elrejteznek, fölkeresvén, onnan is elhozom őket; és ha szemeim elől a tenger mélységébe rejtenék is magokat, ott is parancsolok a kigyónak, és megmarja őket.

⁴Ha fogságba mennek ellenségeik előtt, ott parancsolok a fegyvernek, és megöli őket; rájok fordítom szemeimet veszedelmökre, és nem javokra.

⁵Mert a seregek Ura Istene, ha megérinti a földet, ez megeped, és sírnak mind a benne lakók; és mind földagad, mint a patak, és lefoly, mint Egyiptom folyóvize.

⁶Ki fenn az égben építi lépcsőjét, és lenn a földön alakítá kis csoportját; ki a tenger vizeit eléhíjja, és kiönti azokat a föld szinére; Úr az ő neve.

⁷Vajjon nem mint a szerecsen-fiak vagytok-e ti előttem? Izrael fiai! úgymond az Úr. Nem én hoztam-e föl Izraelt Egyiptom földéről, a filiszteusokat Kappadócziából, és a szírusokat Cirenéből?

⁸Ime az Úr Isten szemei a vétkező országon vannak, és elpusztítom azt a föld szinéről; mindazáltal egészen nem írtom ki Jákob házát, úgymond az Úr.

⁹Mert íme én parancsot adok, és fölrázom Izrael házát minden nemzet között, mint a búza fölrázatik a rostában, s egy szemecske sem esik a földre.

¹⁰Fegyver által halnak meg az én népem minden bűnösei, kik azt mondják: Nem közelget és nem jő ránk a veszedelem.

¹¹Az napon föltámasztom Dávid beesett sátorát; és kijavítom kőfalainak repedéseit, és a leomlottakat megújítom, és fölépítem azt, mint a régi napokban volt;

¹²hogy bírják Idumea maradványait és mind a nemzeteket azok, kik az én nevemről neveztetnek, úgymond az ezeket cselekvő Úr.

¹³Ime eljőnek a napok, úgymond az Úr, midőn a szántó eléri az aratót, és a szőllőtaposó a magvetőt; a hegyek édességet csöpögnek, és a halmok mind megmíveltetnek.

¹⁴És visszatérítem az én népem, Izrael foglyait, és fölépítik az elpusztúlt városokat, és lakni fogják; szőllőket ültetnek majd, és iszszák azok borát; kerteket állítanak, és enni fogják gyümölcseit.

¹⁵És elültetem őket saját földükbe; és többé nem szaggatom ki őket földükből, melyet nekik adtam, úgymond a te Urad Istened.