A zsidók bűnössége

1Nincs tehát mentség számodra, bárki légy is, te ember, aki másokat megítélsz. Mikor ugyanis mást megítélsz, önmagadat marasztalod el, hiszen ugyanazt teszed, te, aki ítélkezel.

2Márpedig tudjuk, hogy Isten ítélete igazságosan sújt azokra, akik ilyesmit tesznek.

3Azt hiszed talán, te ember, aki megítéled azokat, akik ilyesmit tesznek, de magad ugyanazt teszed, hogy kibújhatsz Isten ítélete alól?

4Vagy semmibe sem veszed Isten végtelen jóságát, türelmét és elnézését? Nem szívleled meg, hogy Isten kegyessége bűnbánatra indít?

5Pedig konoksággal és megrögzött szíveddel csak büntetést halmozol magadra, Isten haragjának és igazságos ítélete megnyilvánulásának napjára.

6Ő megfizet kinek-kinek tettei szerint:

7örök élettel annak, aki kitartó jócselekedettel dicsőségre, tiszteletre és halhatatlanságra törekszik;

8haraggal és bosszúval annak, aki szembeszáll vele és nem hajlik az igazságra, hanem a gonoszsággal tart.

9Kín és gyötrelem minden embernek, aki gonoszat tesz, elsősorban a zsidónak, azután a pogánynak.

10Viszont dicsőség, tisztelet és békesség mindannak, aki jót tesz, elsősorban a zsidónak, aztán a pogánynak.

11Isten ugyanis nem személyválogató.

A törvény megtartása és megszegése.

12Mindaz, aki a törvény nélkül vétkezett, a törvény nélkül vész el, aki pedig a törvény alatt vétkezett, a törvény erejével kerül ítéletre,

13mert Isten szemében nem a törvény meghallgatója igaz, hanem a törvény megtartója igazul meg.

14Amikor a pogány a törvény híján a természet szavára teszi meg a törvényben foglaltakat, törvény hiányában önnön törvénye lesz.

15Ezzel igazolja, hogy a törvény követelménye szívébe van írva, amiről lelkiismerete tanúskodik és önítélete is, mely hol vádolja, hol fölmenti –

16azon a napon, amikor evangéliumom szerint Isten Jézus Krisztus által ítélkezik az ember rejtett dolgai fölött.

17De hogyha te, aki zsidónak mondod magadat, s a törvényre támaszkodol és Istennel hivalkodol;

18te, aki ismered akaratát és meg tudod különböztetni a jót és a rosszat, mert a törvény kioktatott;

19te, aki magadat vakok vezetőjének, sötétben élők világosságának, oktalanok tanítójának,

20éretlenek mesterének tartod; te, aki a törvény által hozzájutottál a tudás és az igazság szabályához,

21hogy van az, hogy te, aki mást tanítasz, magadat nem tanítod? Te, aki azt hirdeted: ne lopj, magad lopsz?

22Aki azt mondod: házasságot ne törj, magad házasságot törsz? Te, aki utálod a bálványokat, templomrablást követsz el?

23Te, aki a törvénnyel kérkedel, törvényszegéssel gyalázod az Istent?

24Meg is van írva: „Miattatok káromolják Isten nevét a pogányok.”

A körülmetélés értéke.

25A körülmetélés hasznodra válik, ha a törvényt megtartod, de ha áthágod a törvényt, körülmetéltből körülmetéletlenné válsz.

26Ha viszont a körülmetéletlen megtartja a törvény követelményeit, körülmetéletlen volta ugye körülmetéltségnek számít?

27Bizony a származása szerint körülmetéletlen, aki teljesíti a törvényt, ítélkezik fölötted, aki a törvény betűje és a körülmetélés ellenére is törvényszegő vagy.

28Nem az a zsidó ugyanis, aki látszatra az, s nem az a körülmetéltség, ami külsőleg a testen látható,

29hanem az a zsidó, aki belsőleg az: aki szívében körülmetélt, a lélek szerint és nem a betű szerint. Ez az, aki nem embertől, hanem Istentől kapja az elismerést.