Engedelmesség a fölöttes hatalom iránt.
1Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Nincs ugyanis hatalom, csak Istentől. Ahol hatalom van, azt Isten rendelte.
2Aki tehát szembeszáll a hatalommal, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet.
3A felsőbb hatalom nem arra való, hogy elijesszen a jótettől, hanem a rossztól. Azt szeretnéd tehát, hogy ne kellejen a hatalomtól tartanod?
4Tedd a jót, és megdicsér. Isten eszköze az ugyanis a te javadra. De ha rosszat teszel, félj, mert nem hiába viseli a kardot. Isten eszköze ugyanis, hogy végrehajtsa az ítéletet a gonosztevőn.
5Alá kell rendelnetek magatokat, nemcsak a megtorlás, hanem a lelkiismeret miatt is.
6Ezért fizettek adót is, hiszen Isten szolgái, akik azt behajtják.
7Adjátok meg tehát mindenkinek, ami jár neki: akinek adó, annak adót, akinek vám, vámot, akinek hódolat, hódolatot, akinek tisztelet, tiszteletet.
A törvény tökéletes teljesítése.
8Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki felebarátját szereti, teljesíti a törvényt.
9Ezeket a parancsolatokat: „Ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, (hamisan ne tanúskodjál,) másét ne kívánd”, s a többit mind ez az egy foglalja össze: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
10A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet.
11Így tegyetek, hiszen ismeritek az időt. Itt az óra, hogy fölébredjünk álmunkból: üdvösségünk most közelebb van, mint amikor hívők lettünk.
12Múlóban az éjszaka, a nappal közel. Vessük le hát a sötétség tetteit, s öltsük magunkra a világosság fegyvereit.
13Éljünk tisztességesen, mint nappal, ne lakmározásban és részegeskedésben, ne fajtalanságban és tobzódásban, ne civódásban és versengésben.
14Inkább az Úr Jézus Krisztust öltsétek magatokra, és ne dédelgessétek testeteket, hogy bűnös kívánságokra ne gerjedjen.