Buzdítás a keresztény életre

¹Testvérek, Isten irgalmára kérlek titeket: adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul.

²Ez legyen értelmes istentiszteletetek. Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át gondolkodástok megújulásával, hogy fölismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi kedves neki, és mi a tökéletes.

³A nekem adott kegyelemnél fogva azt mondom mindegyikteknek: senki se becsülje magát kelleténél többre, hanem gondolkodjék magáról mindenki józanul az Istentől neki juttatott hit mértéke szerint.

⁴Amint ugyanis egy testben több tagunk van, de nem ugyanaz a feladata mindegyik tagnak,

⁵éppúgy sokan egy testet alkotunk Krisztusban, egyenként viszont egymásnak tagjai vagyunk.

⁶A nekünk adott kegyelemnek megfelelően azonban különböző ajándékaink vannak: aki a prófétálást kapta, prófétáljon a hit szabályai szerint;

⁷aki tisztséget kapott, gyakorolja tisztségét; aki tanító, oktasson;

⁸aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson; aki alamizsnát oszt, tegye egyszerűségben; aki elöljáró, legyen gondos; aki irgalmasságot gyakorol, tegye derűsen.

Felebaráti szeretet.

⁹Szeressetek tettetés nélkül. Gyűlöljétek a rosszat, ragaszkodjatok a jóhoz.

¹⁰Ami a testvéri szeretetet illeti, legyetek gyöngédek, tiszteletadás dolgában legyetek előzékenyek.

¹¹A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkűek: az Úr az, akinek szolgáltok!

¹²Legyetek örvendezők a reménységben, béketűrők a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban.

¹³Segítsetek a szenteken, ha szükségben vannak, s gyakoroljátok a vendégszeretetet.

¹⁴Áldjátok üldözőiteket, áldjátok és ne átkozzátok!

¹⁵Örvendezzetek az örvendezőkkel, a sírókkal pedig sírjatok. Éljetek egyetértésben.

¹⁶Ne legyetek fennhéjázók, hanem alkalmazkodjatok az egyszerű emberekhez. Ne tartsátok magatokat önmagatoktól okosaknak.

Ellenségszeretet.

¹⁷Rosszért rosszal senkinek se fizessetek. Törekedjetek a jóra (nemcsak Isten, hanem) az emberek előtt is.

¹⁸Amennyiben rajtatok múlik, lehetőleg éljetek minden emberrel békességben.

¹⁹Bosszút ne álljatok, szeretteim, hanem hagyjátok az ítélet haragjára, mert írva van: „Enyém a bosszú, én majd megfizetek” – mondja az Úr.

²⁰Sőt „ha ellenséged éhezik, adj enni neki; ha szomjazik, adj inni neki; mert ha így teszel, égő parazsat raksz a fejére.”

²¹Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, te győzd le jóval a rosszat.