Vakmerő ítélet.
1Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek!
2Amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fognak megítélni titeket, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is.
3Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, és a magad szemében pedig nem veszed észre a gerendát?
4Vagy hogyan mondhatod felebarátodnak: hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – holott tulajdon szemedben gerenda van?
5Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, akkor majd elég tisztán látsz ahhoz, hogy kivehesd a szálkát felebarátod szeméből.
6Ne vessetek szent dolgot ebeknek, s ne szórjátok gyöngyeiteket sertések elé! Különben lábukkal eltaposhatják azokat, aztán megfordulnak és széttépnek titeket.
Kérő imádság.
7Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak.
8Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtó nyílik.
9Ki ad közületek fiának követ, ha kenyeret kér?
10Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót?
11Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább tud mennyei Atyátok az őt kérőknek!
12Mindazt, amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük. Ez a törvény és a próféták.
A szűk kapu.
13A szűk kapun lépjetek be! Tágas a kapu és széles az út, mely a pusztulásba visz – bizony sokan mennek be rajta.
14De milyen szűk a kapu és milyen keskeny az út, mely az életre visz, bizony kevesen találják meg azt.
A hamis próféták.
15Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok.
16Gyümölcsükről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisekről szőlőt vagy a bogáncsról fügét?
17Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt.
18Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.
19Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem.
20Tehát gyümölcsükről ismeritek fel őket.
21Nem mindaz, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! jut be a mennyek országába. Csak (az jut be a mennyek országába), aki mennyei Atyám akaratát teljesíti.
22Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram! Nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöt? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát?
23Én akkor kijelentem nekik: sohasem ismertelek
titeket. Takarodjatok tőlem, ti gonosztevők!
A sziklára épített ház.
24Mindaz, aki hallgatja tanításomat és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette.
25Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem dőlt össze, mert sziklára alapozták.
26Mindaz pedig, aki hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát homokra építette.
27Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra. Az összedőlt és nagy romhalmazzá vált.”
A beszéd hatása.
28Ezzel Jézus befejezte beszédét.
29A nép álmélkodott tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók (és farizeusok).
30Vakmerő ítélet.
Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek!
31Amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fognak megítélni titeket, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is.
32Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, és a magad szemében pedig nem veszed észre a gerendát?
33Vagy hogyan mondhatod felebarátodnak: hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – holott tulajdon szemedben gerenda van?
34Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, akkor majd elég tisztán látsz ahhoz, hogy kivehesd a szálkát felebarátod szeméből.
35Ne vessetek szent dolgot ebeknek, s ne szórjátok gyöngyeiteket sertések elé! Különben lábukkal eltaposhatják azokat, aztán megfordulnak és széttépnek titeket.
36Kérő imádság.
Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak.
37Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtó nyílik.
38Ki ad közületek fiának követ, ha kenyeret kér?
39Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót?
40Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább tud mennyei Atyátok az őt kérőknek!
41Mindazt, amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük. Ez a törvény és a próféták.
42A szűk kapu.
A szűk kapun lépjetek be! Tágas a kapu és széles az út, mely a pusztulásba visz – bizony sokan mennek be rajta.
43De milyen szűk a kapu és milyen keskeny az út, mely az életre visz, bizony kevesen találják meg azt.
44A hamis próféták.
Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok.
45Gyümölcsükről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisekről szőlőt vagy a bogáncsról fügét?
46Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt.
47Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.
48Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem.
49Tehát gyümölcsükről ismeritek fel őket.
50Nem mindaz, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! jut be a mennyek országába. Csak (az jut be a mennyek országába), aki mennyei Atyám akaratát teljesíti.
51Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram! Nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöt? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát?
52Én akkor kijelentem nekik: sohasem ismertelek
titeket. Takarodjatok tőlem, ti gonosztevők!
53A sziklára épített ház.
Mindaz, aki hallgatja tanításomat és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette.
54Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem dőlt össze, mert sziklára alapozták.
55Mindaz pedig, aki hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát homokra építette.
56Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra. Az összedőlt és nagy romhalmazzá vált.”
57A beszéd hatása.
Ezzel Jézus befejezte beszédét.
58A nép álmélkodott tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók (és farizeusok).