Jézus meggyógyít egy bénát.

¹Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt meghallották, hogy otthon van,

²olyan sokan gyűltek össze, hogy az ajtó előtti téren sem fértek el.

³Miközben hirdette nekik az igét, egy bénát hoztak oda. Négyen vitték.

⁴A tömeg miatt azonban nem tudtak eléje jutni. Ezért kibontották fölötte a háztetőt s a nyíláson bocsátották le a hordágyat, amelyen a béna feküdt.

⁵Hitük láttára Jézus ezekkel a szavakkal fordult a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.”

⁶Néhány ott ülő írástudó erre azt gondolta magában:

⁷„Hogyan beszélhet ez így? Káromkodik! Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül az Isten?”

⁸Jézus lelkében mindjárt átlátta gondolataikat és így szólt hozzájuk: „Mit tűnődtök ezen?

⁹Mi könnyebb, ha azt mondom a bénának: bocsánatot nyernek bűneid? – vagy, ha azt: kelj föl fogd az ágyadat és járj?

¹⁰Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására.” Ezzel a bénához fordult:

¹¹„Mondom neked, kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!”

¹²Az fölkelt, gyorsan fogta az ágyát és mindnyájuk szeme láttára kiment. Erre valamennyien, szinte magukon kívül, dicsőíteni kezdték Istent, aztán hozzáfűzték: „Ilyent még sohasem láttunk.”

Lévi meghívása.

¹³Később megint kiment a tóhoz. Az egész sokaság utána tódult, ő pedig tanította őket.

¹⁴Amint a vám mellett elhaladt, látta, hogy ott ül Lévi, Alfeus fia. „Kövess engem!” – szólította meg. Az fölkelt és követte.

¹⁵Mikor később Jézus Lévi házában asztalhoz telepedett vele, tanítványaival együtt sok vámos és bűnös is letelepedett. Sokan követték ugyanis őt.

¹⁶Ekkor a farizeusok közül való írástudók látva, hogy a bűnösökkel és vámosokkal eszik, megkérdezték tanítványait: „Miért eszik-iszik (mesteretek) vámosokkal és bűnösökkel?”

¹⁷Ennek hallatára Jézus azt mondta nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”

Jézus tanítványai és a böjt.

¹⁸János tanítványai és a farizeusok akkor éppen böjtöltek. Hozzá fordultak és megkérdezték tőle: „Miért böjtölnek János meg a farizeusok tanítványai, s miért nem böjtölnek a te tanítványaid?”

¹⁹Jézus így felelt: „Csak nem böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény? Amíg velük a vőlegény, nem böjtölhetnek.

²⁰Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek.

²¹Senki sem varr ócska ruhára nyers szövetből foltot, különben az új a réginek ép részét is eltépi és még nagyobb szakadás támad.

²²Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, különben a bor kiszakítja a tömlőket, és így a bor is, a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való.”

Kalászszedés szombaton.

²³Egyik szombaton vetések között járt (az Úr). Útközben tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat.

²⁴A farizeusok erre megkérdezték tőle: „Miért tesznek ezek szombaton olyant, ami tilos?”

²⁵Mire ő így felelt: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, mikor társaival együtt nélkülözött és éhezett?

²⁶Hogyan ment be Abjatár főpap idejében az Isten házába és ette meg a kitett kenyereket, amiket csak a papoknak volt szabad megenniük? S hogyan adott társainak is belőle?”

²⁷Aztán hozzáfűzte: „A szombat van az emberért, nem pedig az ember a szombatért.

²⁸Az Emberfia ura a szombatnak is.”