Jézus Pilátus előtt.

¹Kora reggel a főpapok a vénekkel és az írástudókkal együtt, vagyis az egész főtanács döntést hozott. Megkötözve elvezették Jézust és kiszolgáltatták Pilátusnak.

²Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Én vagyok” – felelte.

³A főpapok ekkor mindenféle vádat hoztak föl ellene.

⁴Pilátus erre újra megkérdezte: „Nem válaszolsz semmit? Hallod, mi mindennel vádolnak.”

⁵De Jézus nem válaszolt többé. Ez meglepte Pilátust.

⁶Szokásban volt, hogy az ünnep napján szabadon bocsássa azt a foglyot, akit kértek.

⁷Volt a börtönben más lázadókkal együtt egy Barabás nevű. Ezek egy zendülés alkalmával gyilkosságot követtek el.

⁸A nép ekkor eléje vonult és kérte a kegyet, amit máskor is meg szokott adni.

⁹Pilátus megkérdezte tőlük: „Akarjátok-e, hogy szabadon bocsássam a zsidók királyát?”

¹⁰Észrevette ugyanis, hogy a főpapok irigységből szolgáltatták ki neki.

¹¹A főpapok azonban fölizgatták a népet, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérje.

¹²Pilátus ismét megkérdezte: „Mit tegyek tehát azzal, akit a zsidók királyának hívtok?”

¹³Azok újra kiabálni kezdtek: „Keresztre vele!”

¹⁴„De hát mi rosszat tett?” – kérdezte Pilátus. Azok még erősebben kiáltoztak: „Keresztre vele!”

¹⁵Pilátus a nép kedvére akart tenni, ezért szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta és kiszolgáltatta nekik, hogy keresztre feszítsék.

Jézust tövissel megkoronázzák.

¹⁶A katonák a helytartóság belső udvarába vezették őt és összehívták az egész csapatot.

¹⁷Aztán bíborszínű ruhát adtak rá és tövisből font koronát tettek fejére.

¹⁸Majd így köszöntötték: „Üdvöz légy, zsidók királya!”

¹⁹Közben náddal a fejét verték, leköpdösték és térdet hajtva hódoltak előtte.

Jézust keresztre feszítik.

²⁰Miután csúfot űztek belőle, levették róla a bíbort és saját ruháit adták rá. Azután elvezették, hogy keresztre feszítsék.

²¹Kényszerítettek egy arra menőt, cirenei Simont, Sándor és Rúfusz atyját, aki éppen a mezőről jött, hogy vigye a keresztet.

²²Majd kivezették arra a helyre, melynek Golgota, azaz Koponyahely a neve.

²³Ott mirhával kevert bort kínáltak neki, de nem fogadta el.

²⁴Azután keresztre feszítették és megosztoztak ruháin sorsvetéssel döntve el, kire mi jusson.

²⁵A harmadik óra volt, amikor megfeszítették.

²⁶Az elítélésének okát jelző táblára ezt írták: „A zsidók királya.”

²⁷Vele együtt keresztre feszítettek két rablót is, egyiket jobbjára, másikat baljára.

²⁸Így beteljesedett az Írás szava: „És gonosztevőként bántak vele.”

²⁹A járókelők káromolták őt és fejüket csóválva mondogatták: „Te, aki lerontod és harmadnapra fölépíted (Isten) templomát,

³⁰szabadítsd meg magadat, szállj le a keresztről!”

³¹Ugyanígy gúnyolódtak az írástudókkal együtt a főpapok is. „Másokat megszabadított, önmagát nem tudja megszabadítani.

³²A Messiás, Izrael királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk”, mondogatták egymásnak. Ugyanígy szidalmazták azok is, akik vele együtt voltak megfeszítve.

Jézus halála.

³³A hatodik órában sötétség támadt az egész földön. A kilencedik óráig tartott.

³⁴Kilenc óra tájban Jézus hangosan fölkiáltott: „Éloi, Éloi, lámmá szábáktáni? vagyis: én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”

³⁵Ennek hallatára néhány ott álló megjegyezte: „Illést hívja.”

³⁶Egyikük mindjárt odafutott és ecetbe mártott szivacsot nádra tűzve, inni adott neki. „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa” – mondta.

³⁷Ekkor Jézus hangosan fölkiáltott és kilehelte a lelkét.

³⁸Ekkor a templom függönye kettéhasadt, felülről egészen az aljáig.

³⁹Amikor a százados, aki szemben állt vele, látta, hogyan lehelte ki a lelkét, kijelentette: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt.”

⁴⁰Messziről több asszony figyelte a történteket. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, a fiatalabb Jakab és József anyja, meg Szalómé,

⁴¹akik már Galileában is kísérték őt és gondját viselték. Rajtuk kívül még sok más asszony is volt ott, akik vele együtt mentek föl Jeruzsálembe.

Jézust sírba helyezik.

⁴²Mikor már estére járt az idő – készület napja vagyis szombat előtti nap volt –,

⁴³jött arimateai József, egy előkelő tanácsos, aki maga is várta Isten országát. Bátran bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét.

⁴⁴Pilátus meglepődött, hogy már meghalt. Magához hívatta a századost és megkérdezte, hogy csakugyan meghalt-e már.

⁴⁵Amikor a százados útján meggyőződött róla, odaadta a testet Józsefnek.

⁴⁶Az halotti leplet vásárolt, majd levette őt a keresztről és begöngyölte a lepelbe. Azután sziklába vájt sírboltba helyezte, és követ gördített a sír bejárata elé.

⁴⁷Mária Magdolna és Mária, József anyja megfigyelte, hogy hová temették el.