A hetedik pecsét feltörése.

¹Mikor a hetedik pecsétet feltörte, mintegy félóráig tartó csend lett a mennyben.

²Akkor láttam, hogy az Isten színe előtt álló hét angyalnak hét harsonát adtak.

³Jött egy másik angyal aranytömjénezővel, s megállt az oltár előtt. Sok tömjént adtak neki, hogy tegye az összes szentek imádságával a trón előtt álló aranyoltárra.

⁴A tömjénáldozat füstje a szentek imádságával fölszállt az angyal kezéből Isten színe elé.

⁵Ezután az angyal fogta a tömjénezőt, megtöltötte az oltár parazsával és lehajította a földre. Erre dübörgő mennydörgés, villámlás és földrengés támadt.

Második látomás: A hét harsona

⁶A hét angyal pedig, akinél a hét harsona volt, fölkészült, hogy megfújja harsonáját.

Az első négy harsonaszó.

⁷Az első angyal megfújta harsonáját. Erre vérrel vegyes jégeső és tűz támadt s a földre zuhogott. A föld harmadrésze elégett, a fák harmadrésze elhamvadt és a zöldellő fű mind leperzselődött.

⁸A második angyal is megfújta harsonáját. Erre mint egy tűzben izzó nagy hegy, valami a tengerbe zuhant.

⁹A tenger harmadrésze vérré vált, a tengerben élő állatok harmadrésze elpusztult és a hajók harmadrésze elsüllyedt.

¹⁰A harmadik angyal is megfújta harsonáját. Erre nagy csillag hullott le az égből, s mint égő fáklya lobogott. A folyók és vízforrások harmadrészébe zuhant.

¹¹A csillag neve Üröm volt. A vizek harmadrésze ürömmé változott és sok ember meghalt a víztől, mert megkeseredett.

¹²A negyedik angyal is megfújta harsonáját. Erre a nap, a hold és a csillagok harmadrészét érte csapás, úgyhogy harmadrészük elhomályosodott, a nappal és az éjszaka világossága pedig harmadrészével csökkent.

Az ötödik harsonaszó és az első jaj.

¹³Látomásom folytatódott. Hallottam, hogy egy sas az ég magasán röpülve, nagy szóval kiáltja: „Jaj, jaj, jaj a föld lakóinak a többi harsonaszó miatt, melyet a három angyal hallatni fog!”