Címzés.

1Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek.

Öröm a megpróbáltatásokban.

2Nagy örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle megpróbáltatás ér.

3Hiszen tudjátok, hogy hitetek erőpróbája állhatatosságot eredményez, az állhatatosság pedig tökéletessé teszi a cselekedetet.

4Így lesztek minden fogyatkozás nélkül tökéletesek és feddhetetlenek.

5Ha pedig valamelyiketek bölcsességre szorul, kérjen Istentől, aki mindenkinek bőven, szemrehányó szavak nélkül ad, és meg is kapja,

6csak bizalommal kérjen és csöppet se kételkedjék. Aki ugyanis kételkedik, hasonlít a tengerhez, amit fölver a szél és hullámait ide-oda hányja.

7Ne gondolja hát az ilyen tétova ember, aki minden tettében határozatlan,

8hogy bármit is kap az Úrtól.

Elfordulás a világtól.

9Az alacsony sorú dicsekedjék méltóságával,

10a gazdag ezzel szemben nyomorúságával, hiszen elmúlik, amint a mező virága.

11Fölkel ugyanis a nap, és perzselő hevével elszárítja a virágot: szirma lehull és színpompája odavész. Így enyészik el majd a gazdag is minden vállalkozásával.

12Boldog az az ember, aki kiállja a megpróbáltatást, mert ha hűnek bizonyul, elnyeri az élet koronáját, melyet Isten azoknak ígért meg, akik szeretik őt.

13Senki se mondja a kísértés idején: az Isten kísért engem. Isten nem kísérthető a rosszra, de maga sem kísért senkit.

14Mindenki úgy esik kísértésbe, hogy saját kívánsága vonzza és csábítja.

15A kívánság azután, mihelyt megfogant, bűnt szül, a bűn pedig, ha végrehajtják, halált okoz.

16Ne tévedjetek tehát, szeretett testvéreim.

17Felülről, a világosság Atyjától csak jó adomány, csak tökéletes ajándék származik. Nála nincsen változás, sem árnyéka a változandóságnak.

18Szabad akaratából hívott minket életre az igazság igéjével, hogy zsengéje legyünk teremtményeinek.

Tettekben megnyilvánuló hit.

19Értsétek meg, szeretett testvéreim: legyen minden ember készséges a hallgatásra, de beszédjében meggondolt és nehezen haragvó.

20Haragjában ugyanis nem azt teszi az ember, ami Isten előtt igazságos.

21Ezért vessetek el minden romlottságot és mindenféle gonoszságot, s fogadjátok szelíd készséggel a belétek oltott igét, mely meg tudja menteni lelketeket.

22Legyetek megvalósítói az igének s ne csak hallgatói, különben önmagatokat csaljátok meg.

23Aki ugyanis csak hallgatja az igét, de nem valósítja meg, hasonlít ahhoz az emberhez, aki tükörben szemléli természetes külsejét.

24Magára pillant ugyan, de továbbmegy s menten elfelejti, milyen is volt.

25Aki azonban figyelmesen beletekint a szabadság tökéletes törvényébe, sőt el is mélyül benne, és nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója, az boldog lesz tetteiben.

26Aki pedig vallásosnak tartja magát, de nem fékezi nyelvét, hanem önmagát áltatja, annak mit sem ér a vallásossága.

27Isten, a mi Atyánk szemében ez a tiszta és igazi vallásosság: viseld gondját a nyomorgó árvának és özvegynek s őrizd magadat tisztán e világtól.