Magatartás az idősekkel szemben.

¹Az idősebb férfit ne korhold, hanem csak figyelmeztesd, mint atyádat, a fiatalabbat, mint testvéredet;

²az idősebb nőt, mint anyádat, a fiatalabbat, mint nővéredet, egészen tiszta érzülettel.

³Tiszteld az özvegyeket, ha valóban özvegyek.

⁴Ha pedig valamely özvegynek gyermekei vagy unokái vannak, ezek tanulják meg, hogy elsősorban saját családjuk iránt teljesítsék kötelességüket és szüleik iránt róják le, amivel tartoznak nekik, mert ez kedves az Isten előtt.

⁵Aki valóban özvegy és magára hagyott, bízzék az Istenben, s kitartóan imádkozzék és könyörögjön éjjel-nappal.

⁶Ha ugyanis feslett életet él, élve is halott.

⁷Kösd a szívükre ezt, hogy feddhetetlenek legyenek.

⁸Aki pedig övéinek, főképp háza népének nem viseli gondját, az megtagadta hitét, s rosszabb a hitetlennél.

⁹Az özvegyek sorába csak olyan kerüljön, aki legalább hatvanéves, és csak egy férfinak volt a felesége.

¹⁰Legyen közismert, hogy jó cselekedetekben élt: gyermekeket nevelt, gyakorolta a vendégszeretetet, mosta a szentek lábát, segített a bajbajutottakon, és más jó cselekedeteknek szentelte magát.

¹¹A fiatalabb özvegyeket azonban utasítsd el, mert amikor Krisztus ellenére erőt vesz rajtuk az érzékiség, férjhez akarnak menni,

¹²s mivel így az első hűséget megszegik, elmarasztaló ítéletet vonnak magukra.

¹³Azonkívül rászoknak arra, hogy tétlenül házról házra járjanak, de nemcsak tétlenkednek, hanem pletykálkodnak, kíváncsiskodnak s olyasmit beszélnek, amire semmi szükség sincs.

¹⁴Azt kívánom tehát, hogy a fiatalabbak menjenek csak férjhez, adjanak gyermekeknek életet, viseljék családjuk gondját, s az ellenfélnek ne adjanak alkalmat a megszólalásra.

¹⁵Némelyek ugyanis visszaszegődnek a sátánhoz.

¹⁶Ha pedig valamely hívő asszonynál özvegyek laknak, viselje gondjukat, hogy ne legyenek az egyház terhére, s az segíteni tudjon a magukra hagyott özvegyeken.

A presbiterek.

¹⁷Az elöljárók, akik tisztüket jól töltik be, kétszeres megbecsülést érdemelnek, főképpen, ha az igehirdetésben és a tanításban fáradnak.

¹⁸Az Írás ugyanis ezt mondja: „Cséplő ökörnek ne kösd be a száját.” Továbbá: „Megérdemli a munkás a maga bérét.”

¹⁹Elöljáró ellen ne fogadj el vádat, csak két vagy három személy tanúságára.

²⁰A vétkeseket mindenki előtt fedd meg, hogy a többi is elrettenjen.

²¹Istenre, Krisztus Jézusra és a választott angyalokra kérlek, tartsd meg mindezt előítélet nélkül, s részrehajlásból semmit se tégy.

²²Kezedet elhamarkodva föl ne tett senkire, s idegen bűnben ne legyen részed. Őrizd magadat tisztán!

²³Ne csak vizet igyál, hanem gyomrod és gyakori gyöngélkedésed miatt igyál egy kis bort is.

²⁴Némely ember vétke nyilvánvaló már az ítélet előtt is, másoké viszont csak utána derül ki.

²⁵Éppígy a jótett is nyilvánvaló, de ha még nem volna nyilvánvaló, nem maradhat elrejtve.