A püspöki konferencia jelölései alapján a püspökök testülete ebben az évben Bojtos Anitának, a Magyar Hírlap munkatársának adományozza a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat.
* * *
Bojtos Anita tudományos munkája mellett szolgálata részének tekint minden olyan tevékenységet, amely előmozdítja az értékközvetítést és az értékalapú szellemiség közösségi kiteljesedését. Így az újságírást is.
A Szent Margit Gimnáziumban érettségizett 2005-ben, ezután a budapesti Eötvös Collegium tagjaként történelem-néprajz szakon diplomázott az ELTE-n. Doktori disszertációját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, egyháztörténeti témában, a 17. századi pálos rendtörténetből írta meg 2018-ban.
Petán Péter, a Magyar Hírlap főszerkesztője így fogalmazott: „Bojtos Anita annak az újságírónak a követendő példája, aki hisz abban, hogy írni nemcsak egy lehetőség, hanem felelősség is. Anita az újabb ismeretek után érdeklődéssel kutató, a tudását folyamatosan mélyíteni vágyó olvasók embere. Így tehát a mi emberünk, aki nem is akart újságíró lenni, csak érdekelte valami ebből az egészből, aztán sokoldalúságával és a feladatokhoz közelítő alázatával úgy vált tollforgatóvá is, hogy közben megőrizte kutatói, történészi lelkületét. Lett hát két hivatása. Szalézi Szent Ferenc gondolatát rávetítve, Anita egy csepp hitelességével több olvasót lehet fogni, mint egy nagy hordónyi, új előfizetők számára kisorsolandó értékes ajándékkal. Anitát hatalmas tudásvággyal áldotta meg az Úr.”
Vitéz Anitaként a Magyar Hírlap hasábjain egyházi témákról is, főleg katolikus konferenciákról, megemlékezésekről, liturgikus eseményekről és ünnepekről, évfordulókról tudósít. Továbbá foglalkozik történelmi-kultúrtörténeti témákkal, kiemelten olyanokkal, amelyek a magyar közösségi tudat szempontjából is relevánsak lehetnek, például bécsi Pázmáneum, Mária-tisztelet, a magyar egyetemi képzés hagyományai, közte az Eötvös Collegiummal összefüggő témák. Olvasói betekintést kaphatnak a történettudomány friss, közérdeklődésre számot tartó eredményeibe is.
Bojtos Anitaként kutatja egyrészt a magyar egyház-, társadalom- és eszmetörténetet, másrészt korszakokon átívelően a hivatások és hivatástudat történetét. 2006 és 2013 között tagja volt az Eötvös Collegiumnak, amit a legjobb dolognak tart, ami valaha történt vele, ez formálta a hivatáshoz (tudományos kutatás) és a szolgálathoz (mint például tudósként az újságírás) való viszonyát. Jelenleg a Boldog Özséb-emlékév keretében, szeptemberben megnyíló pálos rendtörténeti kiállítás egyik kurátora. Kutatta a török-kori történelmet; egy kicsit nagyatádi helytörténetet; egy kicsit Horváth Mihály püspök és történetíró életét. Hajnal Zénóról, az 1945-ben meggyilkolt nagyatádi ferences szerzetesről tablókiállítást állított össze Nagyatádon, ahonnan a családja származik.
Elnökségi tagként részt vesz három civil szervezet munkájában (Mika Sándor Egyesület, Eötvös Collegium Baráti Köre, Budai Margitosok Baráti Köre). A Mika Sándor Egyesületnek alapító tagja és első elnöke.
2014-ben jelent meg önálló kötete Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus (1647) címmel. 2007-től napjainkig egy önálló kötet, hat szerkesztett kötet és közel negyven tanulmány és közlemény kapcsolódik nevéhez.
Budapest, 2020. január 30.
MKPK Titkársága
