A rendezvény hivatalosan május 14-én, hétfőn veszi kezdetét, ünnepi megnyitójára 11 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. kerület, Szentkirályi utca 28. II. emelet, II. János Pál pápa terem) kerül sor. A könyvhetet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Szent István Társulat fővédője nyitja meg. A megnyitón bemutatják a könyvhét újdonságait, s Erdő Péter, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadják az idei Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában Ft. Dolhai Lajos teológus professzornak, irodalmi kategóriában pedig Prof. Barna Gábor néprajztudósnak.
A díjazottakat Ft. Kuminetz Géza egyetemi tanár, a Központi Papnevelő Intézet rektora, valamint Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós méltatja. A megnyitón közreműködik a Budapesti Vonósok Vonósnégyese.
A könyvhét keretében a Ferenciek terén hétfőtől szombatig naponta 15–18 óráig összesen 37 szerző dedikálja műveit, köztük május 14-én, hétfőn 15 és 16 óra között a Stephanus-díj idei kitüntetettjei, másnap, május 15-én 15 és 16 óra között Kocsis Fülöp és Székely János püspökök.
Május 19-én, szombaton 10 és 17 óra között változatos programok várják azt érdeklődőket a pesti ferences templom előtt felállított színpadon.
A dedikálásokról és a szombati programokról további információkat a Szent István Társulat honlapján találhatnak.
A Stephanus-díj
A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja. 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján adja át a társulat fővédője és az alapítvány elnöke, irodalmi és teológiai kategóriában.
A díjazottak minden évben – az alapító okirat szerint – olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén.
Idei díjazottak
Irodalmi kategória: Barna Gábor
1950. április 13-án született Kunszentmártonban. Szülővárosában érettségizett 1968-ban. Egyetemi diplomáját 1973-ban szerezte történelem–latin szakos tanárként és etnográfusként. 1974-ben a Hortobágy-vidék szokásait és hiedelmeit feldolgozó értekezésével doktorált. Kandidátusi értekezését 1989-ben írta meg a búcsújárás néprajzáról. 1998-ban az ELTE-n habilitált a vallási társulatok témakörében. A Magyar Tudományos Akadémia doktora címet 2007-ben kapta az Élő Rózsafüzér Társulatról szóló dolgozatáért.
1993-tól a szegedi egyetem néprajz tanszékén főállású habilitált egyetemi docens. 2002 októberétől tanszékvezetőként, 2008-tól egyetemi tanárként tanít ott. Bálint Sándor életművének elkötelezett ápolója: tagja a Szeged város által létrehozott Bálint Sándor Közalapítványnak, amely emellett. 2009 szeptemberétől igazgatja a szegedi Bálint Sándor Valláskutató Intézetét.
1999 óta rendes tagja a működését felújító Szent István Akadémiának. Püspöki felkérésre részt vett a Bálint Sándor boldoggá avatását előkészítő történészi bizottság munkájában. A Magyar Katolikus Püspöki Kar megbízásából az európai uniós Európai Kulturális Utak programjában a Szent Jakab-út referense.
Szakmai érdeklődési területéhez elsősorban folklorisztikai, vallási-néprajzi problémák, néprajzi-folklorisztikai elméletek és módszerek, az asszimilációs és akkulturációs folyamatok, az identitás, az ünnep és ünneplés, a szenttisztelet formái és társadalmi vonatkozásai, népénekek és kántorok, vallási társulatok tartoznak.
Teológiai kategória: Dolhai Lajos
1952. március 11-én született Ajak községben. 1970-ben érettségizett a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban. Teológiai tanulmányait Egerben, majd Budapesten végezte. 1977-ben szentelték pappá. Teológiai doktori diplomáját 1978-ban szentségtani témakörben védte meg, majd ezt követően két évig szentségtani-liturgikus teológiai tanulmányokat folytatott a római Szent Anzelm Egyetemen, ahol szaklicenciátust szerzett. A PhD-fokozatot 1997-ben kapta meg. 2002-ben habilitált a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 2009 óta PPKE HTK Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék egyetemi magántanára.
1981 óta folyamatosan tanít az Egri Hittudományi Főiskolán, 1986-tól dogmatikát és ökumenikus teológiát, 1992-től 2008-ig a főiskola hittanári szakának tanszékvezetőjevolt. 1994-ben az Egri Hittudományi Főiskola főigazgató-helyettesévé nevezték ki, 2008 szeptemberében pedig az intézmény rektora lett.
2007 óta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Liturgikus Bizottsága Szakértői Testületének tagja. 2008-ben a Magyar Rektori Konferencia Hittudományi Bizottságának elnökévé választották. 1991 óta az Egri Érseki Főszentszék kötelékvédője.
Tanulmányai rendszeresen jelennek meg a Teológia, a JEL, a Vigilia és a Præconia című folyóiratban, cikkei pedig főként az Új Ember katolikus hetilapban.
