Szociális Testvérek Társasága

A Szociális Testvérek Társaságát Slachta Margit alapította 1923-ban Budapesten. A szociális testvérek hivatása, hogy tanúságot tegyenek Isten megszentelő szeretetéről. A Társaság tagjai radikális evangéliumi életre törekednek, részt vesznek az egyház szociális küldetésében, a szeretet, az igazságosság, a béke eszközei, a remény hordozói, a szegények és az elnyomottak szolgálói kívánnak lenni. Szentlélekben gyökerező és bencés lelkiségükkel szociális, társadalomerkölcsi, közgazdasági, egészségügyi, kulturális, mozgalmi és közéleti területeken munkálkodnak a kor igényeinek megfelelő eszközökkel. Ezen szolgálatok sokféleségén keresztül szolgálják az evangelizálást, és a gyermek, a nő, a család jólétét mozdítják elő. A közösségi szegénység szellemében a Társaságnak nincsenek saját intézményei, ezért a testvérek ott próbálják szolgálni a közjót, ahol erre nagyobb szükség van. 

A Szociális Testvérek Társasága 1998-tól pápai jogú apostoli élet társasága, és azóta a nemzetközi központ ismét Budapesten van. A testvérek magánfogadalommal kötelezik el magukat a tisztaság, a szegénység, az engedelmesség és a karizma iránti hűség megélésére. Kétféle életstílusban élhetik meg Istennek szenteltségüket: a belső testvérek közösségben élnek, a külső testvérek pedig egyedül élve tesznek tanúságot Isten megszentelő szeretetéről. A külső testvérek tagsága lehet nyilvános vagy titkos. Kültagok is részt vesznek a Társaság küldetésének valósításában életállapotuknak megfelelően, akár egyedülállóként, akár családosként.

Apostoli célját szem előtt tartva törekedett a Társaság megválasztani munkaterületeit az alakulást követően. Az egyházközségi munkák mellett a testvérek részt vettek a szociális munkában megyei, városi és járási szinten, és 1937-ben megalapították a Katolikus Női Szociális Képzőt. Vezetőként dolgoztak a kor jelentős katolikus nőmozgalmaiban. A nők állampolgári jogainak védelmére és érvényesítésére Slachta Margit létrehozott egy politikai pártot, a Keresztény Női Tábort. A Szentlélek Úristen tiszteletének terjesztésére alapították a Szentlélek Szövetséget. A II. világháború és a zsidóüldözés idején a Társaság kb. ezer üldözött embert mentett meg. Ennek a munkának lett a vértanúja Salkaházi Sára testvér, akinek boldoggá avatása folyamatban van. 1945-48 között Slachta Margit országgyűlési képviselőként próbálta érvényesíteni az evangéliumi elveket a közéletben. 1949-ben politikai okokból el kellett hagynia Magyarországot.

1950 és 1989 között a Társaság tovább működött az illegalitásban. A szétszóratáskor a magyar kerületben 160 fogadalmas testvér élt. Az illegalitás éveiben hat testvér összesen 11 évet töltött börtönben, és többeknek kellett elviselniük rendőri zaklatásokat és kihallgatásokat. A testvérek csendes jelenlétükkel és tanúságtevő életükkel hirdették Krisztus örömhírét környezetükben. Ebben az időben nagy titoktartás közepette új belépőkkel gyarapodott a közösség, aki közül többeket Sztrilich Ágnes testvér vezetett be a szociális testvéri életbe. A magyar kerület 69 új fogadalmas testvérrel gyarapodott az illegalitás rejtett éveiben. 1950 és 1990 között Rónai Paula, Gerstner Ida Helga, Szőke Pálma és Kálmán Orsolya testvér voltak a magyar kerület kockázatvállalásra kész, áldozatos elöljárói. A rendszerváltozás utáni időszakban, amelyet folyamatos útkeresés jellemez, elkezdődött a Társaság külső és belső újraszerveződése, és új lehetőségek nyíltak az apostoli küldetés valósítására. A testvérek közvetlenül szolgálják az evangelizációt hitoktatással, evangelizációs kurzusok, lelkigyakorlatok tartásával és saját lelkiségi lapjuk, - A Lélek Szava - kiadásával. Részt vesznek a cigánypasztorációban, a hajléktalanok szolgálatában, a karitász munkában plébániai és egyházmegyei szinten egyaránt. Bekapcsolódtak különféle egyházi és lelkiségi mozgalmakba (pl. cserkészmozgalom, életvédelem, nőmozgalom). Dolgoznak testvérek a szociális munka, az egészségügy, a kultúra, a nevelés és a közélet területén is. Mivel az alapító Slachta Margit "hivatásos és képzett munkásokat" akart adni nemcsak a társadalomnak, hanem az egyháznak is, ezért több testvér szolgálja az egyház életének újjászerveződését.

A társadalom mai kihívásai közepette a szociális testvérek küldetésének fő iránya az evangélium szerinti közszellemformálás és a krisztusi szeretetközösségek építése, amelyet sokféle apostoli szolgálattal próbálnak valósítani. Az alapítókhoz hasonlóan a mai szociális testvérek is rugalmasságra, a Szentlélek iránti nyitottságra és az idők jelei iránti érzékenységre törekednek. 

A Társaság létszáma ma Magyarországon: 83 örökfogadalmas testvér (3 titkos külső testvér), 10 ideiglenes fogadalmas testvér, 2 jelölt és 4 jelentkező. 41 kültag kapcsolódik ígérettel a Társasághoz. A rendszerváltozás után megválasztott kerületi elöljárók: Szilágyi Mária (1992-1996) majd Berkecz Franciska (1996-2003) és Sztrilich Ágnes (2003-). 

Egyházjogi státusza: pápai jogú női apostoli élet társasága.
A közösség jogi személy.

A közösség nemzetközi központja:

Szociális Testvérek Társasága Generalátusa

Szociális Testvérek Társasága Magyar kerülete

Emmánuel Közösségi Ház

Szent József Szeretetotthon