Legszentebb Üdvözítő Nővérei Magyarországi Körzete

A szerzetesrendet Eppinger Erzsébet M. Alfonsa nővér alapította 1849. augusztus 28-án. Magyarországon 1915. február 27-én telepedtek le. A rend tagjai ma is tevékenykednek Szlovákiában, Csehországban, Franciaországban. A generálfőnőknő Szlovákiában él és onnan irányítja a rendet.

Az első zárda Niederbronnban, az alapító Eppinger Erzsébet szülővárosában nyílt meg, 1849. augusztus 28-án, Szent Ágoston napján „Isteni Üdvözítő Nővérei” címmel. Az első általános főnőknő Eppinger Erzsébet Mária Alfonsa lett. 

Főbb célkitűzése: betegek ápolása, öreg elhagyott emberek felkeresése és gondozása, ifjúság nevelése alsó fokon, árvák felkarolása. Meghívás folytán kerültek Bécsbe, ahol árvaházat alapítottak, és egyházi engedéllyel önálló anyaházat létesítettek „Legszentebb Üdvözítő Leányai” néven. 

1863-ban Simor János győri püspök négy nővért kért Bécsből és Sopronban árvaházat létesített, továbbá megszervezték a város betegellátását. 1896-ban a nővérek átvették a gyermekkórház vezetését és mellette magánbetegápolást is végeztek. 

1928-ban új általános főnöknőt választottak és akkor állapították meg a Kongregáció új nevét „Legszentebb Üdvözítő Leányai” címen. 1934-ban megalakult a magyar tartomány. A nővérek az ország különböző helyein dolgoztak, kórházakban, iskolákban, óvodákban, árvaházakban, püspökségeken és plébániákon, egészen az 1950-ben történt feloszlatásig. Ekkor 178 nővér élt a zárdákban. 

A szétszóratás után a nővérek elhelyezkedtek ahol tudtak, hogy megélhetésükről gondoskodjanak. (Betegápolás, háztartás vezetés, karitász munka stb) A rendszerváltozás után a rend Sopronban egy házat vásárolt, amelyet felújítottak, bővítettek és ez lett a tartományházuk. 1998-ban Solymáron építettek zárdát, amely alkalmasabb több nővér elhelyezésére, és mivel a nővérek többsége már idős és gondozásra szorul, a solymári ház idősek otthonaként működik, ahol jelenleg 15 nővér él. A soproni rendházat jelenleg nem a rend használja. 

A kongregáció szeretettel és tisztelettel ápolja Mandl Rozália M. Remigia nővér emlékét, aki 1945. húsvéthétfőjén 27 éves korában tisztaságáért halt vértanú halált. Egy orosz katona Fertőrákoson agyonlőtte.  

Egyházjogi státusza: pápai jogú női szerzetes intézmény. 
A közösség jogi személy.

A közösség nemzetközi központja:

A közösség magyar központja: